Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2010. október 20., szerda

A blog határozatlan időre bezár

Semmi baj nincs velem/körülöttem, csak annyi történt, hogy túlságosan igénybevesz az a munka, amit most csinálok.   

A szomorú helyzet az, hogy rengeteg anyagom gyűlt össze az elmúlt hetekben, hónapokban, jó is lenne őket valamilyen formában publikálni, legalább az eddigi gyors, kevéssé strukturált meg szedett-vedett formában, de még ez se fér bele az életembe.

Ráadásul e blog életében most már itt lenne az ideje egy magasabb szintre lépésnek (tag-elés, blog-beregisztrálás fontosabb helyekre, kevesebb hibázás, sokkal-sokkal precizebb és összeszedettebb fogalmazás, áttekinthetőbb strukturálás, hosszabb posztok részekre szabdalása meg társai), ami viszont sokkal több időt követelne magának.

Az egész blog-dolog mostanra érte el eredeti célkitűzését, ami az volt, hogy legyen kedvem blogolni, barátkozzak meg a blogformával. Nem volt könnyű, de végül megtörtént. Itt lenne az ideje most már rátérni egy (jóval) minőségibb útra.


Talán egyszer a jövőben.

PS: Addig is, az Adatbányászat nagy kihívásai posztot, ha tudom apránként bővítem, finomítgatom.Így hogy már sok minden együtt van ott, jóval könnyebben jönnek elő feledésben lévő emlékeim is. Még az sem kizárt, hogy egy strukturálást is viszek a dologba. :o)

2010. október 4., hétfő

Az adatbányászat nagy kihívásai

Régi nagy vágyam egy blogposzt keretein belül csokorba gyűjteni az adatbányászat nagy kihívásait. Irtózatosan nagy az anyag, még úgy is, ha csak szubjektíve saját szemüvegen keresztül nézem a témát. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha a szakirodalom kutatásait is megkísérelném áttekinteni.
Ennek az írásnak már rengetegszer futottam neki, és mivel mindig elégedetlen voltam a leírt betűhalmazzal, ebből következően még mindig bőven lehet, hogy még mindig nincs itt az ideje a nyilvánosságra hozásnak. De "egy életem egy halálom", ezt most mégis megteszem - remélem nem bánom meg. :o)

1.
Adatbányász kihívások terén nálam első helyen egyértelműen a kérdezés - "technológiája" (brrr) - áll. Nehéz elképzelni fontosabbat a jó kérdések feltételénél és talán az is kijelenthető van hová fejlődni az ügyben. A szép a dologban, hogy ráadásul a kérdés jósága és nehézsége között nincs egyértelmű megfelelési kapcsolat: a jó és a rossz kérdés egyaránt lehet könnyen is és nehezen is megválaszolható. Viszont a jó kérdés helyes megválaszolása csomó felesleges kérdést eliminálhat, már kérdések szintjén is (hát még a feleslegesen - tárgyban - elvégzett munkát illetően).
Az adatbányászatban ugye könnyű belefutni kombinatorikus robbanásba. Azt sem nehéz belátni, hogy minden lehetőségen végigmenve is el lehet jutni célhoz (elméleti értelemben véve). De sokkal fáradságosabban tehát sokkal költségesebben.
Azaz célszerű jó kérdések, jó lehetőségek mentén globális optimumra jutni, ha lehet minél hamarabb :o)

2.
Adatbányászatot körbevevő misztikus köd illetve irányába való - nemfeltétlen alaptalan - bizalmatlanság minél okosabb felszámolása a laikus közönség körében.

3.
Legnagyobb, legnehezebb ugyanakkor legfontosabb kihívások egyike, hogy adatbányász projekteknél természetes automatizmus legyen a várható haszon iletve visszaélési lehetőségek várható költségeinek hatótényezőit illető; egyforma súlyú/mércéjű elemzés illetve lehetőség szerinti számszerűsítés.
Példa: Az jó, ha korábbi hiteltörténet alapján adatbányászat nyomán egy bank megtagad egy újabb hitelt egy-egy ügyfelétől és evvel csökkenti saját költségeit, ami ugyanakkor az ügyfél szempontjából rossz hír. Az ügyfél - korrektség jegyében való - tárgybeli felokosítása (ügyfél milyen adataival mit csinál a bank) viszont pénzbe kerül., amivel illő lenne számolni.

4.
Adatbányász-feladat potenciáljának és költségvonzatának prediktálása.
Ez a Netflix-verseny óta az egyik legnagyobb fixa ideám. :o) Ugyanis, ha visszatekintünk
(1) Bámulatosan zseniális volt a 10%-os prediktálás-javítási versenycélkitűzés.
(2) Egy egész világ dolgozott a projekten, több éven át, aminek a végén abszolválódott a célkitűzés. Következésképp nagyjából számszerűsíthető az is, hogy mi energia fordítódott az egész verseny során a projektre.
Azt gondolom, ahogy a 100 méteres síkfutásnál sem reális például a 4 másodperces világcsúcsra díjat kitűzni, úgy az adott módon kiírt Netflix-feladatban sem volt mondjuk 20% javítási lehetőség.
Viszont jó lenne ilyen számokat, korlátokat, költségeket objektív információk alapján meghatározni.
Sőt továbbmegyek nem csak a maximum felsőkorlátra van értelme keresni/prediktálni, hanem "zéró" startponttól kezdve a nézelődést vajon meddig lehet relatíve kis költséggel relatíve nagy eredményt elérni/felmutatni a projekten és mikortól kell egyre kisebb lépéshez egyre nagyobb erőfeszítés.
Hol van a fordulópont?!
Ide tartozik jelentősen kisebb nagyságrendben egy-egy adatbányászverseny kimenetének prediktálása. Hogy milyen eredménnyel lehet győzni, hányan vesznek benne részt, stb.

5.
De a fentieken túl tágabb értelemben is nagyon fontosak a megbízható teljesítmény meg pénzügyi vonatkozású mutatószámok. Erre volt számomra remek - teljesítmény-vonatkozású - példa a közelmúltból, az Aitiás hang->szöveg konverzió, ahol a fejlesztői ígéret szerint, a beazonosítási konfidencia preciz és megbízható értékének számolásánál sikerült nagyot alkotni.
Az mindig jó, ha valami megbízhatóan mérhető, számonkérhető és az ügyfél-elégedettségnek is jót tesz. A híres nevezetes lift, ami ennek a blognak a nevében is bennevan, egy jó mutató. De nem csak ez az egy van és nem is minden esetben feltétlen mindig ez a legjobb. Arról már nem is beszélve, hogy faltól-falig nézve a teljes adatbányászati projektet (keletkezéstől, megszűnésig) már csak a dolog természete miatt is sokkal több mutató kellhet.

6.
Domain-specifikus tudás szükségességének eliminálása adatbányászfeladatokból, mondván legyenek elég a számok ne kapcsolódjon hozzájuk pluszba nehezen megfogható humán tudás.
Én ebben egyfelöl kevéssé hiszek (azt sejtem nem nagyon lehet relevánsan szűkíteni a domain-specifikus és domin-free adatbányászatos "ollót", az előbbi egy speciális rabló-pandúr játék keretében mindig előrébb lesz) Másfelöl személy szerint abban vagyok érdekelt, hogy a humán tudás - mondjuk most így hatásvadászóan - sose ne értéktelenedjen el.
Ez a maradi(?) koncepció az én életem végéig valószínűleg kitart. Az viszont számomra is nyilvánvaló, hogy van ilyen jellegű presszió a szakmán, adatbányászversenyekből is leszűrhetők ilyen tendenciák.
Első ráézésre jó ötletnek hangzik, hogy gombnyomásra száguld kifele a számítógépből az eredmény, számokkal reprezentált állomány-inputokra. De ennél sokkal jobb érzés belegondolni, hogy az emberi tudás ezt tudhatja továbbjavítani.

7.
Buzzworddel szólva multidimenzionális adatbányászat. Póriasabban megközelítve: kétdimenziós tábla bővítésének lehetősége minimum egy harmadikkal (idő) dimenzióval. De a sokdimenziós táblák adatbányászatának jelensége sem feltétlenül alábecsülendő.

8.
Fekeze-doboz algoritmusok - legjellegzetesebb példaként neurális háló - kifehérítése. Üzleti adatbányászatban alapvető elvárás a magyarázhatóság.
Hiába produkál egy algoritmus jobb eredményt, nyernek meg vele például extrém messzire tekintő idősorelőrejelző versenyt. Ha egyszer meg kell bízni benne és sok forint sorsa múlik rajta.
Örök tanulságként lebeghet a szemünk elött, hogy miért olyan már-már felülmúlhatatlanul népszerű a döntési fa.

9.
Vizualizáció nem az én témám, de el kell ismerni nagyon fontos. A mérnöki felsőoktatásban hányszor tanították nekünk, hogy egy jó ábra sok-sok betűnyi szöveget tehet feleslegessé. Én magam a számok között érzem jól magam. De a számokat el kell "adni", és az eladást nagyban segíti a vizualizálás.

10.
Adatbányász modell stabilitásának prediktálása, domain- és nem domain-specifikus információk alapján. Hogy meddig tudhat változás nélkül vagy némi üzemeltetői hegesztéssel "érvényesen" működni a modell.

11.
Change Point Detection. Üzemszerű működés közben elemi követelmény, hogy anomáliák, fordulópontok felbukkanása esetén, vagy korrigálódjék automatikusan a feldolgozási folyamat, vagy hívjon valamiféle humán segítséget ez a folyamat. Anomáliát okozhat például egy lényeges magyarázó változó tönkremenetele, egy potenciálisan esélyes magyarázóváltozó felbukkanása, az adatokban egy új trend felbukkanása stb.

12.
Change Point Detection tágabb kontextusban, a változás-management része. Az az egyik legnagyobb hiba, amit informatikában és adatbányászatban el lehet követni, hogy nem időtávban, hanem időpillanatban (pl.: üzembeállítás) gondolkoznak egy-egy megoldás kapcsán. Nem lehet kérdés, aki rugalmasabban reagál adekvát módon a változásokra annál lesz a versenyelőny.

13.
További egyre finomodó cache-támogatás az adatbányászati feldolgozáshoz. Kvázi mint adattárházaknál a materialized view.
Ha vannak értelmesen tárolható sok számolást kiváltani tudó közbülső eredmények, akkor ezeket lehet, hogy érdemes tárolni. Hogy mást ne mondjak az apriori-algoritmus egyes implementációinál a kizárólagos memóriahasználat kizárólagosságának enyhítése. A szoftverekben - az IBM SPSS Clementine-ban/Modelerben legalábbis egészen biztosan - általában lehet olyan, hogy az adatbányász-stream bármely lényegi pontján cache-elhető az addigi számolás. Ezt lehetne tovább gondolni a modell-node-ok belső számolására kiterjesztve. Akár szoftveren belüli versengő algoritmusok részére is. Horribile dictu szoftverek közötti szabványban publikált esetekre. Ne értsük félre, nem az apriori algoritmust akarom közös platformra hozni a lineáris regresszióval. Viszont a nagy adatbányász algoritmus-családokon belüli sokszáz pici nem feltétlen nagy dologban eltérő algoritmusoknál ennek lehet értelme az én meglátásom szerint.

14.
A párhuzamos számítások mindennapi trivilitássá válása. Robbanásszerűen nőnek az adatok, az algoritmusok, a lehetőségek, versengések. Egyre inkább szűk keresztmetszet és gazdaságtalan a sokmagos CPU-k, GPU-k egy szálon való foglalkoztatása.Idetartozik a skálázhatóság is.

15.
Hálózat adatbányászatának térnyerése, méltó helyének megtalálása. A hálózat engem egy kicsit emlékeztet az idősorra annyiban, hogy (A) mindkettő spéci adatszerkezet és (B) mindkettő elemzésének saját módszertana van. De ugyanitt említendő a Data Mining v2.0-ként emlegetett összetett (pl.: multimedia) adatszerkezetek adatbányászata is.

16.
Feature selection. Nehezen alábecsülhető fontosságú kihívás. Kombinatorikus robbanás mentén egy-egy feladatban is könnyen elszaporodhatnak a feature-ök úgy, hogy közben minél kisebb műveletigénnyel, kvázi valós időben kéne megtalálni legjobb magyarázó erővel bíró feature-kombinációt.

17.
Feature extraction. Mai napig izgalmas versenyek tárgyát képezi, hogy lehet képek, hangok komplex bitstruktúráit - versenynyerést támogató módon - jellemző vektorokra leképezni.

18.
Nyitottvégű téma (csak abbahagyni lehet, befejezni nem): idősorelőrejelzés minél távolabbi időre, idősorszegmentálás -osztályozás.

19.
Van-e értelme a csoportosítással indított osztályozásnak. Ahogy én láttam eléggé ellentmondásos a szakirodalom a témában. Van aki azonnal "hülyeség"-et kiált az ügyben. :o).

20.
Én úgy érzem az asszociációs szabályok témája a világon lefutóban van (lehet, hogy tévedek). Én még mindig látok benne kiaknázatlan potenciált mind elvi (pl.: szabályaggregálás, prediktálás, stb.), mind megvalósítási szinten (párhuzamosítás, ne csak memóriában lehessen számolni, stb.)
Asszociációs szabályoknak ott érzem a minőségi különbséget, hogy míg normál esetben az adattáblák egy-egy cellája csak egyszer vesz részt az algoritmusban, addig az asszociációs szabályoknál semmi akadálya, egy-egy adat több szabályban való előfordulásának.

21.
Adatbányászat és operációkutatás. Példa: kampánymanagement során nagy ügyféltömegre kellhet egyszerre osztályozni és ügyfélcentrikusan termékportfóliót optimalizálni (operációkutatásos értelemben).

22.
Adatbányászat és folyamatszervezés, egyre komplexebb integrációkkal megspékelve. Különös tekintettel a humán és gépi - dinamikusan akár folyamatosan változó - feladatok vonatkozásában. Mikor kell embernek beavatkoznia, egy adott pont után milyen feladat bízható már rá gépi algoritmusra. Ugyanitt az "analitikus" data mining felöl való elmozdulás az "operativ" real-time data mining felé, a fejlesztési ciklusok rövidülésével.

23.
Inkrementális gépi tanulás úgy en bloc
Ami eröltetett példa most eszembejut: például Netflixnél melyik filmből hányat kell raktáron tartani az egyidejű kölcsönzésigények kielégítéséhez. Mely filmekből lesznek sikerfilmek, hogyan változik trend értelemben a közizlés stb.

24.
Ensemble classifier, boosting, szavazási stratégiák, információ aggregálás, ortogonális módszerek ortogonalitásának mérése, hatásuk szavazási stratégiára.

25.
Lehet, hogy a világon egyedül vagyok vele, de nekem nagy és izgalmas kérdés, hogy adatbányászati szoftver mettől-meddig tartson funkcionalitásban. Én azt mondom - most SPSS-ben gondolkozva -, hogy a Statistics és a Modeler típusú funkcionalitásoknak "kötelező" módon egyetlen eszközben redundánsmentesen kellene egyesülniük, ahogy egyébként a SAS-ban ez régóta megoldott (leszámítva azt, hogy ma már van nagy SAS és kis SAS, becenevén SAS JMP.
Amit jobban le tudnék róluk képzeletben választani funkcionalitást az az egyébként Clementine-ban zseniálisan meglévő előfeldolgozó. Lásd amúgy az open source eszközök puritánságát ezen a téren. Egy adatbányász eszköz miért ne mondhatná, tessék nekem korrekt inputállományt adni, rádbízom kedves felhasználó, hogy teszed ezt. De ez csak egy szuibjektív álláspont, ami valószínűleg vitatható.

26.
Ez megint lehet, hogy az én spéci "agybajom", de én egy adatbányász-tooltól független vagy annak részeként működő előfeldolgozótól ideális esetben elvárom a Clementine-stream könnyed eleganciáját a kapcsolódó node-lehetőségekkel, meg az SQL-motorok egyszerűségét, robosztusságát, performanciáját.
Az én jelenlegi minden bizonnyal korlátos tudásom alapján azt gondolom, van amit Clementine-ban célszerű illetve gyors megcsinálni, van amit meg SQL-ben.
Az is lehet jó irány, ha tud kombinálódni a két lehetőség:
(A) adatbányász stream részeként belső saját adatbázison lehet SQL-ezni.
(B) Az is jó, ha az SQL/4GL-ek ki tudnak egészülni a Clementine mutatta finomságokkal, hasznosságokkal. Persze nem kergetek illúziókat. Amíg például egy Oracle-ben 999 mező lehet csak egy táblában, a mező nevek meg maximum 18 karakteresek addig mindez felesleges vágyálom.

27.
A kereskedelmi szoftvereknél (leginkább fókuszban lévő SAS és IBM SPSS-nél), megoldandó kihívásnak tartom az optimális felhasználószám * szoftveregységár megtalálását, ugyanis jelenlegit szuboptimálisnak tartom. Ezzel párhuzamosan persze nagyon drukkolok az open source eszközök fejlődésének is.

28.
Data Mining Tool kiválasztás "algoritmusa" objektív (minél egzaktabban számszerűsített) alapokon.

29.
Adatbányászversenyek korrekt kiírása. Például hogy ne legyen beszédes egész azonosító, ami önmagában ver magyarázóerőben minden más attribútum(kombináci)ot. Továbbá érdemes lehet megfontolni, hogy verseny után publikus legyen a validáló teszthalmaz is a maga teljességében (tényadatok, cimkék, stb.)

30.
És legyen végre valahára egy jó deduplikációs verseny megszervezése. :o))))))
Ez poén, ne vegye senki komolyan. Vagy mégsem?! :o)))

+31 A kombinatorikus robbanás az adatbányászati elemzésben magában is benne van. Talán nincs még egy szakterület ahol olyan gyorsan tudnának szaporodni kézi létrehozású állományok, mint az adatbányászatban az adatbányász streamek verziói, különféle elágazásokkal, hozzátartozó input, közbülső illetve output állományokkal. Ráadásul a verziók a backtracking miatt eléggé egyenértékűek (az újabb nem feltétlen jobb, a régebbi nem feltétlen eldobandó). Nehéz ritkítani őket.

+32 Az állomány-túlszaporodásnak van még egy megoldandó rákfenéje a menetközbeni dinamikus változást igénylő névadási/elnevezési konvenció.

+1 Szintetikus és valós datasetek közti hasonlóságok, különbözőségek.
* Hogyan lehet valós datasetet minél jobban közelíteni szintetikussal?
* Hogyan ismerhető fel a szintetikus dataset (pl.: adatbányászversenyen ez lehet kritikus probléma: Netflix-versenynél én magam is küzdöttem ilyen aspektussal)

+33 Guide-technológia alaposabb térnyerése az adatbányászati elemzési folyamatban, a kombinatorikus robbanás minél okosabb legyűrésére. Meg hogy ne lépjünk ugyanabba a rossz folyóba kétszer stb. ->
* Milyen utat érdemes bejárni az elemzés során (akció-reakció szintjén)?
* Mi múlik valóságleképezésen, adatokon, modelleken, modellparamétereken stb.?
* Milyen buktatókat hogyan kell kikerülni?
* Mikor mi alapján kell 'visszalépni' (backtracking), ha az eredeti (pre)koncepció megdőlni látszik?
* Dinamikus programozás és klasszikus hálótervezés analógiái alapján a minél kevesebb téves elágazással tarkított kritikus út behatárolása.
* Az erőforrásokat hogyan lehet optimálisan elosztani a kritikus út bejárására?

+34 Faltól falig tartó projektszemléletbe ágyazott adatbányászat. Aminek komponensei minimálisan:
* a rendszerjóságra optimalizálás
* a változásmanagement
* a támadhatóság elleni védekezés
* a kockázati tényezők minél pontosabb artikulálása
* szükséges rendszerszintű változások (tehetetlenségi nyomatékkal szembeni) elérésének mikéntje

+35 (2010.10.24) Számomra abszolút friss és megrendítő élményként, amiről a héten hallottam előadást -> "Learning to rank" (a felügyelt gépi tanulás azon ága, ahol a cél egy rangsoroló függvény tanítása). A tanuló adat lekérdezéseket (query) és hozzájuk tartozó dokumentumokat tartalmaz. A feladat adott lekérdezéshez a dokumentumok olyan permutációját visszaadni, melyben a lista elején a releváns dokumentumok, a lista végén pedig a kevésbé relevánsak vannak. Rendkívül izgalmas, ugyanakkor megdöbbentően nehéz témának tűnik, például a sztochasztikus gradiens módszer nehézségei miatt is.

+36 (2010.10.29)  Modellépítésnél:
- A futási idő minél jobb megbecslése, pláne egy reálisan működő progressbarhoz
- Megszakíthatóság, illetve félbeszakadás utáni számolásfolytatás.

+37 (2010.11.14) Alkalmazott (üzleti célú) adatbányászat-kutatás hasznának mérhetősége.
* Sajnos manapság túl sok komponens kell a sikeres adatbányászathoz, miközben a feladatok nehezednek)
- Tőkeerős megrendelő
- Minőségi adatbányász
- Nagyon jó közös együttműködés köztük
- A globális optimumra jutáshoz némi szerencse (jelenleg nincs algoritmikus út, én nem tudok róla legalábbis)
* Az adatbányászatra nagyon jellemzőnek tűnik
- Kombinatorikus robbanás mentén sokkal több a jónak tűnő ötlet, mint a verfikálható
- Gyakran túl nehéz agyban verfikálni az ötleteket (ahol a leggyorsabb és leghatékonyabb lenne)
- Túl költséges adatbányász folyamat során elillanhat a potenciális nyeresége a dolognak, akár feladatspecifikus problémából eredően, akár a fenti komponens-négyes hibádzása miatt.
* Ha én megrendelő lennék adatbányászatra az alábbi dolgokra fókuszálnék:
- Minél egzaktabban _előre_ számolnám a folyamat várható nyereségét és ahhoz allokálnám a témába fektetendő tőkét.(mérlegelve az időtényezőt a konkurrensek vonatkozásában illetve a várható felmerülő problémák költségeit is amennyire csak lehet). És persze lehet befektetendő tőkéhez profitot maximalizálni is.
Ez az út nagyon nehéz egzaktsági problémák meg potenciális tudásbeli hiányosságok, stb. miatt, de célnak mindenképpen cél, szvsz.Szerencsére az önképzéstől a szakértői tanulmányok megrendeléséig széles a potenciális spektrum.
- Mivel nem feltétlen van több dobásra fedezet beszállítóválasztásnál, ezért az első dobáshoz próbálnék auditálást kicsikarni a beszállítókból, hogy ne annyira szerencsén és egyéb körülményeken múljék a dolog. Persze egy lottó-ötöst is meg lehet nyerni, csak pénzszerzési stratégiának nem feltétlen jó ötlet. :o)
- Ha megvan a beszállító-kiválasztás akkor feltétlen bizalmat adnék a beszállítónak (a téma nagyságrendjében csak persze). A bizalmatlanság és rossz együttműködés a legjobb adatbányász-eredményt is alááshatja.

+38 (2010.11.14) Auditálás
- Adatbányászok nagy kihívása lehetne, hogy konszenzussal, belső hatáskörben a legjobb (hazai és/vagy külföldi) egyetemi erőkkel definiálni kellene mondjuk három évre előre szóló auditáló (minél domain-függetlenebb) adatbányász-feladatot (a Netflix-versenyek informatikai automatizmusával).
 - A jelenlegi adatbányászversenyeknek nagy baja, hogy kevesen indulnak rajta (főleg hazai, üzleti területről), nehéz mérésre alkalmazni tehát, meg túl gyors a lefolyásuk (és abban a konkrét verseny pillanatban nem feltétlen ér rá minden potenciális érdeklődő).
- Továbbá azért kellene csak mondjuk három évre, mert e Netflix I. verseny komoly tanulsága volt (hogy nagyon nehéz ilyen jó feladatot kiírni, illetve egy fordulópont után nagyon nehéz érdemben relevánsan javítani -> nehezíti a differenciálást, több a költség, mint a haszon)
- Ezt nem tartom kivitelezhetetlennek (mert egy honlap és egy jó feladat kéne hozná), nem lenne olyan őrület sem, mint a Netflixnél, hiszen nem lenne pénzdíj: csak azok vennének részt akik adatbányászatból akarnának megrendeléshez jutni (meg diákok tanulási céllal).
- Abban feltétlen hiszek, hogy az adatbányászat már tart ott szakmailag, hogy ilyen feladat kiírható és értékelhető eredményt adna.
- Abban nem hiszek csak, hogy feltétlen életképes lenne (mind megrendelői referenciapont-elfogadásban, mind az adatbányászok által való preferálásban). Még csak azt sem látni ki lehetne a kezdeményező: a potenciális megrendelők ki tudnának-e ilyen referenciapontot kényszeríteni, illetve az adatbányászok látnának-e hozadéknak például releváns adatbányászpiac-bővülést egy ilyen akció nyomában (hogy megérje nekik).
- Ha nem működne a dolog az azt mutatná, hogy mind megrendelői mind adatbányász oldalról kevés igény van a korrekt objektív mérhetőségre (meg jobban bíznak a korábban kialakult piaci status quo-ban, szakmai kapcsolatokban, ami nem feltétlen baj persze).
- Én a magam részéről ugyanis jobban támogatom, a mérhető alapozású problémaközpontú és -megoldó adatbányászatot, mint a hagyományos piacversenyeset (még ha netán személy szerint rosszabbul jönnék is ki belőle). Azt gondolom egy egyetemi diák tudhat méltó ellenfele lenni egy nagy és drága cégnek. (Nem az a jó adatbányász aki legtöbb megrendelésből a legnagyobb profitot tudja felmutatni, hanem aki a megrendelőknél a legnagyobb profitot tudja felmutatni) Kevés olyan szakma van ugyanis, ami egyrészt már ennyire polgárjogot nyert az életben, másrészt ahol a pénz- és kapcsolati tőke(költség) nélkül is kiváló mérhető és jelentős profitpotenciállal bíró eredményeket lehetne felmutatni.
- Komoly hátránya a fentebb vázolt megközelítésű dolognak (életképességi problémákon felül), hogy domain-független adatbányászat más, mint a domain-driven, érzésem szerint csak valamilyen szinten igaz az állítás, hogy aki az egyikben jó az a másikban is ugyanannyira jó.

+39 (2010.12.03) Mintavételezés
Minél egzaktabb és minél könnyedebben abszolválható részhalmazképzés nagyobb datasetekből, amire az adatbányász minél megközelítőbben ugyanazt az eredményt adja, mint a nagyobb/teljesebb datasetre.

+40 (2010.12.03) Jevons paradoxon káros hatásainak eliminálása.

Youtube és a hálózatosodás

.
Ismét frissült a poszt, most egy UPDATE-2 szekcióval a végén.

Végre ismét egy olyan téma, ahol mindkét - tárgyi és adatbányász vonatkozású - aspektusban érintett vagyok /aki nem emlékezne a szerelem volt az első ;)/

** Az apropót egy tegnapi Napi Gazdaság online cikk adja:

"A hamburgi bíróság megtiltotta YouTube-nak az olyan felhasználók által feltöltött szerzői jogvédelem alatt álló anyagok közlését, amelyek sugárzására nincs engedély.

A Google által birtokolt videómegosztó így felelősségre vonható szerzői jogvédelmi törvény megsértéséből fakadó károkozásért - közölte a német bíróság a Bloomberg tudósítása szerint."

**Anélkül, hogy belemennék a bornírt jogszövegbe, amit meg lehet állapítani:

* Google-nek van pénze, érdemes megkísérelni őt fejni, jogszolgáltatás címén. Ideértve az amerikai jogszolgáltatás rendkívül költséges és egyúttal extrém furcsaságait.

* Igazságszolgáltatás igénye az ablakban sincs

* Nincs szó a károkozás számszerűsítő algoritmusának definiálásáról

* Nincs szó arról, hogyan lehet megfelelni a bírói felszólításnak (technikai értelemben). Ami miután lehetetlen elvárás, ezáltal alaposan sérül a szabad és jogszerű információáramlás elve.


**Direkt nem belemenve továbbiakban a szerzői jogba (kit, mennyire, hogyan véd a jog), meg annak kritikájába. Ez hatalmas téma, és komolyabb felkészültséget igényel.

Ami brutális észrevételt mégis megengedek magamnak a szerzői jog kapcsán (tapasztalat alapján, saját olvasatként):

* a szerzői jog érvényesítési égisze alapvetően terrorisztikus módszereket generál a világban:
(1) A Youtube tulajdonosi oldalán,  költséges és hosszadalmas - precedenst sosem ígérő - bírósági perekkel való fenyegetés/visszaélés).
(2) A Youtube-felhasználói oldalán, meg életreszóló megbélyegzés és hozzáadott értékek lenullázása.

* nem az egyéni szerzők jogairól, megélhetéséről, hanem a multik érdekvédelméről szól (lásd hozzá a 70 évre bővülési mechanizmust a védelmet illetően).

* a rohamosan terjedő szerzői joggal való visszaélés a kultúra sírásója tudhat lenni, az én értelmezésemben.


**Nézzük - a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül - milyen "érdekességek" vannak a témában:

* Technikai értelemben l-e-h-e-t-e-t-l-e-n a tökéletes és automatizált tartalomszűrés. Ki is lehet játszani a szűrőt /saját tapasztalat, amit jobb a békesség alapon nem publikálnék ;)/ , illetve a szűrő is hibázik. Erre bírósági jogszolgáltatást alapozni nevetség tárgya, szvsz. Persze van az a pénz, hogy korpásodik az ember haja és van aki két fillérért még az......

* A Youtube-on nem minden felhasználó egyenlő.Ugyanazt a videófeltöltési jogsértést valaki elkövetheti más meg nem (sőt adott esetben kitiltják érte)

* Van egy visszataszító és ugyanúgy értelmetlen jelenség a Youtube világábam. Nemcsak a felhasználók, hanem országok között is vannak egyenlőbbek. Nevezetesen: egyes videók egyes országokban megnézhetők, más országokban nem. Ha innen nézem ördög, ha onnan angyal? Én úgy vagyok vele, ha a borba belekerül pár csepp pisi, azt a bort én nem kívánom már. Amúgy az országszűrés is egyszerű eszközökkel kivédhető: pl.: ingyenes ideiglenes ip-change.

* Youtube is megéri a pénzét. Még ő is téved, dokumentálható módon, a szerzői jog érvényesítésénél (hogy várható el az ingyenes videófeltöltőktől ugyanez?). Illetve hatalmával visszaélve, felhasználói profilokat töröltet, kockáztatva, jogtiszta videók törlését is. Én is töltöttem fel már garantáltan jogtisztán: pl.: apám zenéjét és előadását (én vagyok a jogtulajdonos, papírom van róla). És damoklészi kardként lebeg fejem felett a Youtube-profile-om törlése. Megírták mailben.

* Szó nincs a fokozatosság elvéről. Ha valakit sért szerzői jogában egy anyag, akor nem a feltöltőt keresi meg határidő megadásával, hanem egyből a YT-ra vagy bíróságra megy. Erről konkrét saját sztorit tudok mesélni: lásd alább.

* Bukás c. film alapján készült un. Hitler-videók témáját remekül foglalta össze az indexes-cikk, pár hete. Arról van ugye szó, hogy egy hosszú filmből pár percet kiemeltek a tréfás kedvű netezők és más kontextusba helyezték. Relatíve nagyon kis részlethez komolyabbnak tekinthető hozzáadott értékek keletkeztek. Nem foglalnék állást az ügyben, mindenki megteheti saját magában. Én csak igyekszem lajstrombavenni az anomáliákat/problémákat.

* A fenti cikkből egy bekezdés: A magyar jogszabályok szigorúbbak az USA-ban érvényben levőknél, itthon csak meghatározott esetekben (oktatási cél, idézet, tudományos kutatás, stb.) lehet jogvédett alkotást közzétenni.


**Következzék a saját konkrét megélt élményem a Youtube-bal, és a Hungarotonnal, mint szerzői jog védelmezőjével.



* Szűk körben megosztottam annó egy Hacsaturján (hangalapú)videót, amit egy többtízéves recsegő Hungaroton LP-ről digiztem be, ami úgy kvázi elérhetetlen a világban, hogy óriási érték szerintem (és ebben a konkrét esetben csak 50 éves jogvédelem határán mozog, annyira régi). Minden adatot, így azt is, hogy Hungaroton volt az LP, feltüntettem a videó leírásában. A Hungaroton viszont nem birtokolja szerzői jogot a felvételre, hiszen annó ők is licencelték az oroszoktól (Melodia, rajta van a lemezborítón!).

A Hungaroton engem nem keresett meg, egyből a Youtube-hoz fordultak (azzal az általános igénnyel, hogy töröljék a Hungarotonos tartalmakat), a Youtube letiltotta/törölte a videómat, majd közölte még két dobásom van és a Youtube-profile-omat is törlik.

Lehet, hogy szerzői jogba ütközik valamilyen értelemben a videóm felrakása, de jóhiszemű alapon történt, és olyan cég tiltotta le, aki szintén nem rendelkezik a felvétel szerzői jogával. Magyarán, ha nem írom ki, hogy Hungaroton, akkor egy rossz szó sem éri a ház elejét, és én feddhetetlen és nem megbélyegzett vagyok továbbra is, szerzői jogi értelemben. Paradox módon az informális korrektségem áldozata lettem. Azt sem csak kicsit megdöbbentő következmény, hogy ha kiveszem a "Hungaroton" szót a leírásból, akkor a szerzői jog sértése nem bizonyítható a Hungaroton részéről.

* Hogy érzékeltessem, a fenti sztori révén mekkora kárt okozott nekem a Hungaroton -> az idén májusban elérhetővé tett igen kellemes Youtube-feature - az un. unlisted video, ami feloldja a privát videók 25-ös limitjét -, a letiltás óta nem elérhető számomra, a Youtube-policy alapján, mert hogy a Youtube fiókom visszavonhatatlanul elvesztette good standing(=jó állapotú) státuszát. :o((((((((

* Ha Youtube-ra egy véleményes pedofil(!!!!) videót töltenék fel és azt törölnék, a Youtube-szabályzat értelmében hat hónap után ismét teljes jogú tag vagyok. A Hungaroton fellépése nyomán - szerzői jogsértés révén - viszont örök életre megbélyegzett és lekorlátozott vagyok. Kvázi megfellebbezhetetlenül, jóvátehetlenül. Tévedés az alapja a letiltásomnak, de mivel a felvétel jogaival nem rendelkezem (mert hiszen lehet, hogy már szabad felhasználású), egész egyszerűen nincs orvosság.

* Másfelöl a Hungaroton fellépés következményeként a Youtube az esetemben:
(1) abszolút hozzáértés nélkül
(2) bizonyíthatóan téves alapozással
(3) rosszindulatúan
(4) nehezen megfellebezhetően
járt el.

* Hungaroton nem érte el célját, továbbra is tengernyi régről fennlévő Hungaroton ráadásul CD-s alapú videó van fenn a Youtube-on.

* Nem életszerű számomra, hogy valaki kapható Hungaroton felvételt nem megvesz, hanem rákeres a jóval gyengébb technikai minőségű Youtube-on és onnan 'élvezi' töredékes élményként, pénzspórolásból. Aki pénzt akar spórolni a vásárlás mellőzésével, annak meg mindegy milyen felvételt hallgat, Hungarotont vagy mást (arról nem is beszélve, ha nincs feltüntetve, hogy Hungarotontól van a felvétel, a videó attól még ugyanúgy élvezhető). A Youtube önmagában óriási konkurencia a lemezkiadásnak, hiszen nagyon jó anyagai vannak és ki tudja tölteni az ember szabad idejét. És ha már életszerűség. Ha valakinek nagyon megtetszik egy Hungaroton felvétel részlete megveheti cd-n: én is vettem már így lemezt.

* Hungaroton csak általánosságban (az én értelmezésemben, elefántként lépve egyet a porcelánboltban) tett lépést márkája védelmében: írt egy levelet a Youtube-nak, nekem ugye konkrét kárt okozva. Általános Hungaroton levélre általános és egyszeri választ adott a Youtube.

(1) Ha a Hungaroton komolyan gondolja a tartalomtörlést, akkor folyamatosan kéne monitoroznia a neki nemkívánatos Youtube-tartalmakat és töröltetni őket. Ezzel párhuzamosan, nem épp örömteli módon, egy amerikai szerzői jogi pert reszkírozhat meg a Youtube-bal szemben.
(2) A Youtube küzdhet az automatikus tartalomfelismerés reménytelen problémáival.
(3) Az olyan feltöltők, mint én is, elhagyhatják a kiadó nevének feltüntetését (mint legkevésbé érdekes információt), az előadó és dátum meghagyásával. Ezzel szinte reménytelen helyzetbe kerülnek a jogsértő videókat böngészők helyzete.

* A magam konklúziója a sztori kapcsán, hogy a konkrét ügyben védhetetlen a Hungaroton álláspontja mind szűkebb, mind tágabb értelmezésben egyaránt. Továbbá el lehet gondolkozni ki járt jól az eset után, avagy esetleg ez egy negatív végösszegű játék volt, közgazdaságtani játékelméleti értelemben.

* Friss 2010.09.28-i hír. 20 nap elteltével lekerült a bilog a Youtube fiókomról. :o) Az előzmény annyi volt, hogy levelet írtam Hollós Máténak, mondván ha már nekem pechem volt, akkor más utánam jövőknek adjak valami halvány esélyt. Az egyre barátibbá váló levelezésben kiderült, hogy
(1) A Hungarotonnak a Hacsaturján Spartacus-Adagióból van egy újabb keletű felvétele (Miskolci Szimfonikusok, Kovács László vezényel).
(2) Hungaroton felvételnél 50 év a szerzői jog korlátozása
(3) És bár nekem kell kezdeményezni a Youtube-bilog levételét, de figyelni fog az ügyemre.

A konkrét ügy megoldódott. Mondhatni hatalmas szerencsém volt, azzal a jövőbeli kvázi ígérettel, hogy talán a továbbiakban nem velem kezdik a rendcsinálást a Youtube-on. Pláne mindezt egy őrült nagy butaságom után (kiírni YT-videóhoz a kiadó nevét). A tanulságok viszont továbbra is nyitva vannak jövőbeli végiggondolásra.

Itt a - rövid ideig még biztosan - ismét látható, kérdéses korai zsenge, kék hátteres, MovieMakerrel készített, Hacsaturjános Youtube-videóm, ha valaki meg akarná nézni


**És akkor nézzük a hálózatosodás (konkrét esetben a csomópontosodás) témáját, a videómegosztás mellé analógiának felhozva a social networkinget (társas hálózat).

* Mindkettő esetben felhasználói szemmel az a jó, ha egyetlen nagy van, hiszen egyszer kell regisztrálni, mindenki lát mindent, ilyenkor van a legnagyobb esély a találatra, "kézfogásra"/találkozásra. Arra most nem térnék ki, hogy a Youtube (mert a Google miatt triviális) vagy egy Facebook mitől tudott ennyire sikeresen monopol helyzetbe kerülni. Ez utóbbi egy érdekes szakmai kérdés, sok homályos ponttal, még szakmai berkeken belül is: lásd IqSys idei konfenrenciáját.

* A hátrányok már különböznek.
(1) Társas hálózatnál, adatvédelmi aggályok meg támadhatósági problémák merülnek fel.
(2) Videómegosztásnál a legnagyobb kerékkötő a fentebb taglalt szerzői jog lehet.

* Hiába a világ egyik legnagyobb, meg leggazdagabb cége birtokolja a Youtube-ot (Google), a szerzői joggal való visszaélés - hangsúlyoznám, hogy s-z-e-r-i-n-t-e-m - kivéreztetheti. A Youtube sikerrel elhárította a legelső - Viacom egymilliárd dolláros - keresetet, de ki tudja mit hoz a jövő?

* Ha bejönne a fenti forgatókönyv, akkor annak két lehetséges következménye minimum lehetne
(1) a kicsi videómegosztók térnyerése, amire már most is vannak jelek: mondjuk, ha engem kivágnak a Youtube-ról, akkor alapvetően hagyni szeretném a témát a továbbiakban.
(2) folyamatosan mentik le a Youtube-ról a videókat egyes honlapok. Erre saját videóim rákeresésekor döbbentem rá. Nyilvánvaló bármilyen szellemes is ez az "árnyék-backup", nem megoldás. By the way a gugli cache-ben is benne vannak egy darabig a törölt videók. /By the way a négyzeten -> ez nem baj? Ez is Google ám! ;)/


**Végül az én javaslatom, teljesen saját kútfőből. Én jelenlegi, amúgy harmatgyenge alapokon álló Youtube-os szerzői jog elleni - potenciálisan létező robbanással fenyegető - problémák elleni védekezésem ötletéből kiindulva.(Ha ez az alábbi ötlet nem merült volna fel bennem, már abbahagytam volna a Youtube-ozást. Így viszont van értelme kvázi mártírhalált halni a Youtube-profile-om elvesztésével)

Három "játékos" van a témában.

* a szerzői jog birtoklója
* a Youtube, aki nyög a szerzői jog terhe alatt
 * a videókat ingyenesen feltöltők, akik szintén nyögnek a szerzői jog terhe alatt.

Cél: ne kelljen nyögni és nyögetni a szerzői jog terhe alatt.
* a Youtube-nak ne kelljen hackelni egy technikailag lehetetlen/kivitelezhetetlen (csak tetszőlegesen jó minőségben megközelíthető) megoldáson, illetve ne kelljen költséges bírósági pereknek kitennie magát.
* a szerzői jog gazdái érvényesíthessék, ésszerű kereteken belül, anyagi igényeiket a szerzői joggal kapcsolatban.
* végül a feltöltők szabadon tudjanak kreatívkodni, ismét csak ésszerű határokon belül.

Én azt mondom a rádió létező erősen korlátos és degresszív díjszabása felé kéne elmozdulni, ha már nem kerülhetők meg a piszkos anyagiak. A Youtube fizet, mint rádió (esetleg a videófeltöltők méltányos hozzájárulásával), vezet egy tiltólistát, azokról akik a szerzői jogukat úgy érvényesítenék inkább, hogy nem fogadnak el anyagi ellenszolgáltatást (lényegesen kisebb kör, mint jelenleg azt gondolom). A Youtube meg úgy fizet valahogy, cserébe megpróbál megélni a reklámokból egyebekből, mint egy normál rádió. A megoldás rákfenéje nyílvánvalóan az összeg definiálása, ami elfogadható a Youtube-nak és elegendő a szerzői jog birtokosainak. Ami optimizmusra adhat okot, hogy a rádióknál azért tudhat működni.


UPDATE-1.

Zene boltot nyit a Google

Önmagában a Google mérete nem jelent biztos sikert, a kereskedőóriás Amazon például csak 12 százalékos részesedést tudott szerezni a digitális zenék piacán, noha az mp3-boltja már három éve működik. A Google-nek nagy előnyt jelent, hogy a webkereső és a YouTube adataiból tisztán látja a felhasználók zenei érdeklődését.

UPDATE-2.

Az indexes klasszikus zenei blog kommentjei között akadtam az alábbi gyöngyszemre. Aki nem jártas az avantgarde zenei világban, annak mondom ez a John Cage 4'33" "zongoradarab" annyiból áll, hogy kiül a zongorához a pianista és 4 perc 33 másodpercig csendben ül mellette egyetlen hang keltése nélkül. Én nem sokra becsülöm az avantgarde-ot, itt valami olyasmi lehet a háttérben, hogy a nagy zajban, jól lenne néha megállni egy kis csendre.

Adva van a darab tehát, ami 100% vegytisztán csend. A darab videójában, az alábbiak tanúsága szerint a Youtube-nak sikerült letiltani a hangsávot, a szerzői jog érvényesítése érdekében. :o)