Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2010. március 31., szerda

Társkeresés adatbányász alapokon


A pornónál is nagyobb biznisz a társkeresés

"3. A legnagyobb amerikai társkereső, az eHarmony azt állítja, hogy naponta 236 olyan pár házasodik össze, akiket ők boronáltak össze 400 kérdésből álló tudományos rendszerük alapján. Ezt az adatot sokan kétségbe vonják."

Boldogabb lesz, akinek a számítógép választ partnert.

Sose gondoltam volna hogy egy index.hu-s Velvet cikk lesz egy adatbányászós blogpostom témája. :o) Amúgy még a posthoz kapcsolódó kommentek is érdekesek, szerencsére nincsenek sokan.

Egyszer annó résztvettem egy data mining-brainstormingon, ahol az volt a kérdés, hogy milyen ötleteket tudnánk a közösbe tenni. Nekem épp ez a kérdéses dolog (internetes társkereső, adatbányászati támogatással) jutott eszembe, teljesen saját kútfőből, mégha nyílván triviális, hogy valakik megcsinálták már (azt nem tudom mennyire adatbányász alapokon).Sőt arra vetemedtem emlékeim szerint, hogy megpróbáltam némileg hosszabban kifejteni a dolgot. Úgy emlékszem egyébként vissza, hogy az ötlettel nem arattam valami nagy sikert. ;)

Persze ez csak egy Velvet-cikk, amit alapból nem szokás komolyan venni, meg persze bizonyítani sem tudom, de úgy érzem óriási potenciál van a témában, és ráadásul valamennyire értelmes támogatható tevékenység (szinglisedés ellen, az e-mail címek cseréjéig megtámogatni a társkereső embereket).

Elképesztő nagy és szép feladat, a pszichológia, adatbányászat, operációkutatás (optimalizálás), közös vékony mesgyéjén.
(1) szűrni a hülyéket/támadókat a rendszerből
(2) okosan csábítani az oldalra, kész komplett párokat illetve párkapcsolatra esélyes egye­dül­ál­ló­kat. (Akik párkapcsolatban / házasságban élnek azok is tudják támogatni a törekvéseket, a megfelelő kérdéshalmaz anonim kitöltésével, amit szerintem sokan szívesen és esélyesen megtennének)
(3) minimális ám hatékony kérdéshalmazt összeállítani.
(4) optimalizáltan sorba állítani az emberekhez a jelölteket.
Az adatbányászat lenyügöző erejét szerintem nagyon szépen tudhatja bemutatni a projekt, és a költsége sem lehet észveszejtő, tulajdon-képpen "csak" egy honlap.

Persze nem 'veszélytelen' a dolog, nyílván vannak árnyoldalai, érzékeny kérdései:
* A 'gépek' túlzott szerepe, egy alapvetően emberi aktusban
* A résztvevők téves értelmezési lehetőségei a gép 'okosságát' illetően (hogy a gép jobban tud választani, mint az ember).
* Az egészet nagyon nehéz emberközelivé tenni, elmagyarázni a témában nem jártasaknak, hogy hogyan müködik az egész.
stb.


UPDATE-1.

A téma többeket megmozgatott, de látnivalóan nem a blog, hanem a mail irányából. :o))) Mondom én, hogy nem véletlen, hogy én mindig is jobb szerettem a mail(+fórum) formát. Következzen két (természetesen) név nélküli reagálás (dőlten) és rá válasz:

"Ezzel bloggal felkapcsoltad nálam a villanyt! Eddig azt hittem, ha egy nőre azt mondták, hogy bányász, vagy bányarém, az azért van, mert ha lemegy a bányába feljön a szén. Mostmár tudom, hogy csak azért mondják ezt rá, mert adatbányász módszerekkel talált rá a párjára."

:o) Igen! Futurisztikus és ijesztő, szerintem is. Első olvasatban mindenképpen. Én amúgy azt sejtem, hogy sokkal jobban müködik, mint egyébként örömteli az egész dolog (mármint hogy ilyen hatékony módszer létezik). Azt azért ne felejtsük el, hogy tényleg egyre kevesebb Magyarországon a (sikeresen) párosodók, meg gyerekvállalók száma. És ez egy negatív végösszegű játék: senkinek nem jó és a pusztulás felé veszi az irányt. A fentiek csak egy ötlet, ami esetleg megérdemli a végiggondolást, még ha elvetésre kerül is.


UPDATE-2.

"Én azt gondolom egy ilyen párválasztósnál, hogy nem egyetlen személyt szabad csak hozzárendelni, hanem néhányat, hogy az alanynak azért legyen választási lehetősége. Pontosan azon okból, hogy nem biztos, hogy mindkettejüknek a másik a "legideálisabb". Ebben az esetben nagyobb szerepet játszik maga az ember, a pszichológus, aki a kérdéseket összeállítja. Ugyanis egy harmadik ember hogyan mondhatja meg, ki két másiknak az legideálisabb partner... Mert persze vannak esetek, ahol alapból látszik, hogy a két ember nem egymáshoz való, de az ellenkezője nem egyértelmű."

Én is úgy sejtem, hogy a kommutativitás nem müxik társkeresésénél. Ha A-nak optimális lehet B, abból nem következik, hogy B-nek is optimális lesz A. Ez nagyban bonyolítja az egész történetet.

Egy kapcsolatban, én úgy sejtem, ritkábban "egyenlők" az emberek, az egyik esélyesebben jobban "húz" a másiknál (maximum az évek során "kiegyenlítődnek" a felek). És így a feladatunkban máris nem a mindkét oldalról egyforma optimálitás, a feltétlen kitűzendő cél.
Lehetséges érvek ehhez:
* A gépi algoritmusnak is vannak korlátai, bizonytalanságai
* Érdekes lehet a játék, ha amúgy persze a felek _tudják_, hogy a másik gép által kiadott személy (a) nekik optimális, (b) ők optimálisak a másiknak.
A dolog ott nehéz, hogy ezt el kéne tudni magyarázni, illetve lehetnek benne visszaélési lehetőségek. Azaz gyakorlati értelemben lehet, hogy mégicsak hülyeség (más felé kell venni az irányt). Az egyetlen dolog, ami nem kérdés számomra az ügyben, hogy "álompárok" kialakulása, tendenciózusan, nem esélyes.

A magam részéről úgy képzelném egy ilyen honlapon, hogy mindenki, mindig csak egyetlen mail-címet kap, a dinamikus interaktivitás jegyében. Persze az algoritmus tudna egy emberhez többet is rendelni, sőt valószínűség szerint csökkenő sorrendbe is helyezve őket. Pusztán az a kérdés, ebből mit és hogyan szabad tálalni

Szó nincs arról, hogy egy harmadik ember mondja, hogy két másiknak ki a legideálisabb. Ez kulcsfontosságú momentum az egész történetben. A pszichológus (a már kész párokkal karöltve), csak annyit tesz, hogy a próbálja detektálni, milyen tényezőkön áll vagy bukik egy jó kapcsolat. A tényezők konkrét értékei és a belőle való következtetések, már a társkereső feleken és a gépi algoritmuson múlik, a "rossz" szubjektivitást kizárva. A gépi algoritmus bár hibázik, de objektíven működik, az ember meg bár gyarló, de nem képes túljárni a gépi algoritmus komplex "észjárásán". Idevágó adatbányászatos analógia a "latent semantic indexing'.

Valóban rengeteg dolog van amit egyben érdemes lenne végiggondolni egy ilyen projektben résztvevőknek. Sőt én azt gondolom, hogy ezt egyedül senki nem tudja jól megcsinálni (szükségszerűen létező egyéni percepciók korlátai miatt)


UPDATE-3.

"(1) Azt az eszmefuttatásodat nem értem, hogy miért kell tudniuk, vagy megérteniük, hogy egy gép adja ki a találatot, és hogy ez egy optimális találat?
(2) "álompár" a kifejezést én alapból utálom. ;) Mit takar? Celebekre szokták mondani, amikor kívülről mindketten olyan szépek, összeillőnek tűnnek... majd egy év múlva elválnak.
(3) Szerintem a legnehezebb a pszichológiai rész. Vannak olyan párok, akik jól kiegészítik egymást, azaz épp egymás ellentettjei, és vannak olyanok, akik teljesen egyformák, és attól tudnak eggyek lenni... (bár itt nem arról van most szó, hogy nyissunk egy ilyen társközvetítőt :) ) én mégis úgy képzelném, hogy nem email címet adnék, hanem összehoznék egy első randit, egy kellemes helyen, és utána megkérdezném mindkét felet, hogy mi az első benyomása a másikról... ezek után, ennek tudatában lehet adni újabb találatot, ha az előző félresikerült."

A való életben is tudja az ember az udvarlás megkezdésekor, hogy ő választotta (szúrta ki) a másikat, avagy a másik választotta őt. Itt annyi a különbség, hogy mivel a gépi algoritmus "választ" ez az élmény alapesetben nincs meg a társkereső emberekben. A kérdés az, hogy "kell-e" ezt tudniuk.

Akkor nem álompár.:o)) Mondjuk így régi terminológiával, "egymásnak teremttetett" párok. Így jó?

Igen, a dolog nehézségét adja, hogy páronként más tényezőkön múlhat a párkapcsolat sikeressége, bár talán kijelenthető, hogy esélyesen találhatók erre közös sémák a világban.

Érdekes, én pont hogy nem a randiösszehozás felé látnám az irányt... Én csak információval támogatnám meg a potenciális társkeresőket, akik aztán innentől már tényleg a hagyományos utat járhatnák be, rögtön azzal kezdve, hogy eldöntik például mire használják a megkapott információt (mailcím). Némi kísérő adatok társaságában esetleg(????)


UPDATE-4.

"1. Tehát egy bizonyos szintig szükség van minimális regisztrált számra
2. Nem szükségszerű a pillanatnyi legjobb találatnak valóban a legjobbnak lennie, és azt adni. Pontosabban kell legyen egy minimum kritérium is, hogy legalább mennyiben kell a két félnek azonosulnia, ahhoz hogy valóban egymáshoz illőek legyenek.
(ha én nemdohányzó 40-50 közöttit keresek, akkor ne akarjanak 50 fölöttit adni, vagy dohányzó 45 éveset, mert nincs elég választék, viszont mindenáron azonnal ki akarnak szolgálni...)
Én úgy oldanám meg a feladatot, hogy végigfuttatnám egyik irányból a rendszert, majd a másik irányból is, és kialakítanék egy találati sorrendet. Végül összehasonlítanám egy olyan algoritmus segítségével, ami kikeresi azokat a találatokat, hogy mindkét fél részéről mondjuk legalább az első 5 vagy 10 első találaton belül legyen a másik, és őt ajánlanám ki :)"

Abszolút egyetértek. A "Nincs találat"-ot fel kell vállalni.

A második ponthoz én ugye azt mondom, hogy egyszerre csak egy címet szabad kiadnia magából a gépi algoritmusnak (egy emberhez), mégis lehet, hogy a két eset jelentős asszimmetriája miatt (A szemszögéből: A-nak optimális B, vagy A optimális B-nek), ha valaki többeknek optimális akkor azt valahogy lehessen megengedőbben kezelni.


UPDATE-5.

Melyik irányból akarsz közelíteni: szakmai vagy érzelmi (pszichológiai)? Lehetséges CSAK szakmai szempontokat figyelembe venni? ;)

A kérdés jó és fontos. Az a mondás, hogy létezik mind domainfüggő (magyarul tán tárgyfüggőt lehetne mondani), mind domainfüggetlen adatbányászat. A tárgyfüggő adatbányászat mellett az lehet az érv, hogy a konkrét téma specialitásainak kiaknázásával elvben jobb elemzési eredményeket lehet elérni ugyanazon adathalmazokon, mint tárgyfüggetlen adatbányászatnál, ahol az adathalmazra csak mint számhalmazra tekintenek. De a tárgyfüggetlen adatbányászat is öles léptekkel halad, ahol cél az, hogy minél erősebb generális módszerek legyenek, a problémák minél nagyobb halmazának kezelésére. Ilyen irányú adatbányászversenyek is léteznek, nem is kevesen. Egy tárgyfüggő adatbányászversenyre példa a Netflix1-Netflix2, a tárgyfüggetlenre a 2007-es SIGKDD-s idősorosztályozó verseny.

Visszakanyarodva a felvetett kérdésre társkeresésnél a "tárgy" a pszichológia. Ha van specialitás, aminek kiaknázásával jobb eredmény érheő el, akkor érdemes foglalkozni evvel a témával _is_.

Társkeresés és adatbányászat témát érintő blogpostjaim:
Társkeresés adatbányász alapokon
Társkeresés - Numerátorok
Dr. Helen Fisher mint a szerelem "brittudósa"?
Dr. Helen Fisher kérdőíve társkereséshez
Dr. Helen Fisher - Zárszó
Társkeresés adatbányászati támogatással
Beszéd, mint a sikeres párkapcsolat prediktora?
COMMENT:COM: "Házasság első látásra"

Pár szó két Agent Portal-os postról

Érdekes és mindenképpen mértékadó honlap, ez az Agent Portál, szvsz Például a mainstream index.hu is szokott átvenni postokat innen, utóközlés jelleggel. Még ha szaktémákról is esik szó a postokban, perdöntő jelleggel, mitöbb laikusoknak olykor elég nehezen követhető módon.

BTW: ha körkérdést tennénk fel, hogy az átlagember mit ért mesterséges intelligencia alatt, biztos tanulságos lenne a felmérés, majd a belőle készült elemzés végeredménye. Nyílván többen hallottak a dologról, mint világos(abb) képpel rendelkeznek róla.



1. BLOGBÁNYÁSZAT

Blogbányászat témában itthon is van nem is kicsi mozgolódás. ->
Data Mining 2.0 konferencia, 2008 október 28. - Összefoglaló

- Lásd, SPSS Hungary (Körmendy Gyuri, Pancza Judit) magyar nyelvi támogatottságú SPSS Clementine with Text Mining -os pilotjának prezijét - tényleg az IBM akvizició nyomán, mi lesz ennek a termékenek a neve, IBM SPSS Text Analytics? ;)

- Vagy lásd Kovács Gyula (Data Research Kft.) konferencia végén tartott prezijét. Mégpedig az integráció, a adatbányász-technikák "kombinálódásának" jegyében, nevezetesen szöveg- és hálózat-bányászat ( SIXTEP ) együttes alkalmazásának témájában. Előadásának címe: "Véleményformáló bloggerek a hálózatokban" volt.

A pilot/demó-elemzések során világosan látszott, hogy...
- két blogger között akkor és csak akkor érdemes kapcsolatot feltüntetni, ha oda-vissza kommunikálnak. Az egyirányú kapcsolat nem elég.
- A véleményformálók detektálásánál lehet sok él egy csúcsnál de nem mindegy, hogy az illető provokátor-e, amikor a többiek 'leszólják' és ezért van sok éle csúcsnak.

Engem személy szerint és mostani lelkivilágom alapján :o), a témában azon aspektus izgatna leginkább, hogy (blog)hálózatban való infóterjedés sebességét hogyan lehet prediktálni.
- Érdemes lehet belegondolni, hogy az Agent Portal post által is említett sertésinfluenzával vagy pláne az ellene kifejlesztett vakcinával kapcsolatos infók hogyan miképp terjedtek, például a blogokon is.
- Az alábbi videó hogyan tudott a Youtube-on olyan gyorsan olyan nagy nézettségű lenni.



2. FOGLALKOZÁSOK 2030-BAN

01.Testrész-készítő
02.Nano-orvos
03.Genetikailag módosított növényeket és állatokat előállító farmer
04.Idősekre specializálódott wellness-menedzser/tanácsadó
05.Memórianövelő sebész
06.Az „új tudományok” etikusa
07.Űrpilóta, űrtúravezető, űrépítész
08.Vertikális farmer
09.Klímaváltozás-visszafordító specialista
10.Karantén kikényszerítő
11.Időjárás-módosító rendőr
12.Virtuális ügyvéd/jogász
13.Avatar menedzser/virtuális tanárok
14.Alternatív közlekedési eszköz-fejlesztő
15.Személyre szabott média sugárzó
16.Adathulladék-kezelő
17.Virtuális személyi menedzser
18.Időbróker/időbank kereskedő
19.Személyes márka-építő
20.Kapcsolatháló-építő szociális munkás

Némelyik támogatható /pl.: idősekre specializálódott tanácsadó, új tudományok etikusa/, némelyek egyenesen ijesztőek /avatar menedzser, memórianövelés, pláne így külön kiemelve -> nem mintha nem lenne szükség rá olykor :o)/, és vannak fájdalmasan hiányzók is, például adatbányászat, vagy addigra már csak adathulladék-hegyek maradnak a nagy "adatcsócsa" nyomán? :o)))

Könyvek adatbányászat témában

1. Data Crunching: Solve Everyday Problems using Java, Python, and more. (Paperback)

Mivel mással lehetne kezdeni a a sort, mint a crunch-csal. ;)

A fenti könyv 2005-ös, azaz a "data crunch" szóösszetétel, nem hogy nem ujdonság, hanem egyenesen minimum öt éves múltra tekint vissza. Egy adatbányászt, különösen is, kettős értelemben is megragadja a könyv témája, amely elsősorban különféle adatokat tartalmazó file-ok programból való feldolgozását ("csócsálását") helyezi fókuszba, próbál meg benne tanácsot adni, abból az alapvetésből kiindulva, hogy informatikusok tevékenységének nagyon nagy hányada köthető ilyesmikhez, szerte a világon. (Ez egyébként egybevág az én tapasztalatommal is). Az adatbányász persze nem ilyen tevékenységekben leli az elsősorban az örömét, bár nyílván ennek is megvan a maga szépsége, kihívása. De az kétségtelennek tűnik, hogy mind a klasszikus adatbányászat, mind a strukturált és struktúrálatlan adatokon dolgozó szövegbányászat klasszikus problémája (szöveges) file-ok programból való manipulálása.



Ez az az ominózus híres könyv, 2007 augusztusából. Óriási vihart kavart, több recenzió is olvasható a könyvről a neten, olykor nem éppen baráti hangnemben. ;) A könyv és mondanivalója - a tán 2008-s athéni SPSS-konferencia - egyik prezentá-ciójának is alapja volt, innen tudok én is róla, egy élménybeszámoló nyomán.

Kedves zenéim YT-n














Beköszöntő némi magyarázattal

Nehéz szülés volt, ez a blogol-ósdi cucc elkezdése.

A nehézségek már ott kezdődtek, hogy bár régóta többen kapacitáltak levelezési listáról blogra való váltásra, nekem sehogyan sem akaródzott ebbe belevágni, mondván a blogolás a komoly emberek sportja én meg nem vagyok az. :o)

Hozzám mindig is a levlistás/fórumolós technika állt a legközelebb. Ahol a legkevesebbet kell a megosztandó hozzászólás technikai részével szöszmötölni. Úgy gondolkodtam, hogy egy-egy hozzászólást még csak-csak kipréselek magamból, de hogy csicsás blogpostot formáljak belőle, az mindig is teljességgel kizártnak tűnt számomra. Ugyanakkor nem hallgathatom el a blogolás-dolog előnyeit sem: mind a strukturált tálalás, mind a képek beszúrásának lehetősége komoly érv a blog-forma mellett.

A másik nehézség, hogy egy szakmai levlistán kialakult köre van az adott speciális témakörnek. Mivel  a net  finoman szólva nem túltelített magyar nyelvű adatbányász témájú beszélgetésekkel, még  mára sem, értelmetlen overheadnek látszott egy újabb giga infrastrukturális technikát bevetni, pár blogpost kedvéért ahol a postok komment-része előreláthatóan jó eséllyel nem fog túlpörögni. Már ha egyáltalán lesz, aki egy-egy postba beleolvasson.

A harmadik nehézség, hogy egy blognak akkor van értelme, az én felfogásomban, ha ütős meg közérdeklődésre számottartó témákban, meglehetős rendszerességgel tud frissülni. Na, ez szerintem sem a témára, sem a személyemre nem áll.

A negyedik nehézség a blog címe volt. Elképesztő mit agyaltam rajta több menetben is. A végeredmény így sem adhat okot a megelégedésre meg tölthet el büszkességgel, de muszáj volt valamilyen döntést hoznom. Célom volt, hogy lehetőség szerint
- rövid legyen
- egyedi legyen a kereshetőség miatt.
- az angol abc miatt az éketlenítés ne okozzon zavart.
- némileg áthallásos legyen, a poén kedvéért. :o)

Egy időben kedvencem volt Ian Ayres híres könyve (Super Crunchers) nyomán a 'crunch', amit én 'csócsáló'-ként is értelmezek (nem tudom mennyire helyesen). Az agyonhasznált 'data miner ' helyett milyen jól hangozhatna a 'data cruncher'. Ami sokkal kevésbé bevett, de mégis érthető, sőt további aspektusokat is horizontra helyez. Egy további lehetséges elágazás: 'churn crunch'.

Mivel adatbányászaton belül a 'knowledge aggregation' téma foglalkoztat leginkább ez is esélyes volt, de ezt túl hosszúnak ítéltem. Ráadásul semmi poént nem láttam benne. :o)

Felmerült bennem a 'liftlife'. Ami rövid is, elég poénosnak meg jó játéknak tűnt (alaki és kiejtési értelemben). A 'lift' az adatbányászat központi indikátora, érdekes - talán külön blogpostot is megérdemlő - módon, inkább az üzleti adatbányászatban, semmint a tudományos szférában preferálják  jobban (az én tapasztalatom szerint). Egy végzetes baj volt a liftlife-fal: foglalt volt mint blogcím. ;)

Azt ugye nem kell külön ragoznom, hogy az alábbi kósza felvetések miért estek ki hamar a rostán. :o)
* adatgalamb, bányarém, adatizmozó, adathalmazat
* info/adat -vájár, -desztillátor

Végül 'lift instinct' lett. Pedig kifejezetten nem szívlelem sem Sharon Stone-t, sem a vonatkozó áthallásos filmjét (Elemi ösztön). :o)

Terveim szerint három téma lesz itt a blogon, amiket tag-ek segítségével igyekszek szétválaszthatóvá tenni.

- Windows-szerszámkészlet. Ez csak egyetlen - ám folyamatosan frissülő sőt reménység szerint bővülő - blogpost lenne, hogy milyen toolok kerültek a kezeim közé és/vagy miket érdemes használni Windows alatt. Cél minden feladatra megtalálni a lehetőleg free és open source, vagy legalább legolcsóbb, legegyszerűbb, legkisebb legkisebb digitális lábnyomú eszközt (védekezve a Windows registry-szemetelése ellen). Ez jó terep lenne annak tesztelésére is, hogy mennyire tudom a kommentekből kimazsolázni (aggregálni) a nekem szimpi ötleteket.

- Szintén egyetlen blogpostba gyűjteném a Youtube-ra felívelt  számomra valamiért kedves zenéket Ha egy-egy zenéről lenne esetleg némi publikus infóm, arról kedv és elszánás esetén írnék hosszabb blogpostot is. Bár egyelőre fázom az adatbányászat témájával való összekeveréstől.

http://www.youtube.com/tnsnamesoralong

http://www.youtube.com/tnsnamesora


- Végül ugye maga az adatbányászat elsősorban. :o)

Bár mostanság több téma is izgatja a fantáziámat, nem várható tömeges publikálás. De minden témát igyekszem külön postba rakni. Az biztos, hogy vérverejtékes cuccnak néz majd ki az egész.,
(1) nem tudom mire és mennyire lesz kedvem, energiám. Lehet, hogy már holnap a dugába dől az egész. :o(
(2) egyelőre csomó dologban bizonytalanul mozgok itt a site-on. Nem véletlenül fázom/idegenkedem az egésztől.
(3) nem látom át, hogy mi történik meg mennyire nehezíti a kommentelést/követést, ha például egy régebbi postot szeretnék frissíteni módosítással/kiegészítéssel. Ami eszközzel amúgy szeretnék élni, ha adott témában újabb infók érkeznek be.

MM

PS: Pár kép rólam az utóbbi időkből, ha valaki fel akarna ismerni. :o)
Ezt a képemet azért szeretem oly nagyon, mert egyfelöl
nagy macsek-rajongó vagyok, másfelöl, ezt a cicát
reggel érkezéskor láttam először, és ehhez képest
négy lábát az égnek hajítva tökéletes mélyalvással
aludt el az ölemben, bizosítva a bizalmáról.
A háziak elmondták, hogy bár barátságos a cica, de a háton
amúgy kifejezetten nem szeret feküdni senkifiánál. :o)
(2009.július 5.)


Veröce (2009.08.13)
Sukoro-Pákozd Arborétum (2009.10.29)

Sukoro-Pákozd Arborétum (2009.10.29)


zsámbék (2011.05.20)