Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. április 20., csütörtök

Hajós András az ATV Egyenes beszédben, 2017.04.19


* Ha már utóbbi 1-2 posztban, egészségtelenül ennyi tömény aktuálpolitika került elő, akkor reménység szerint lezáró jelleggel, közösségi érdekből, szövegesen is elérhetővé teszem azt a hosszabb/mélyebb gondolatsort, amivel leginkább azonosulni tudok a témában, a hatalmas médiazajban.

* Veiszer Alinda meg Kálmán Olga szörnyű beszélgetései óta felcsillant a remény Mészáros Antónia, mind kellemesebb megjelenésével, mind sokkal erőteljesebb, felkészültebb és vállalhatóbb műsorvezetésével: talán meg tudhat újulni ez a közszereplő-firtatás műfaj. Szomorúan kellett ismét csak csalatkoznom, mert a CEU-rektoros (vége-)ámokfutás után most is nagyon rossz formát hozott Antónia - ismét csak az interjú végefelé - a Szulejmán~Gyurcsány abszolút mélypontjával. Mit mondjak nem segített sokat Hajósnak a fontos kérdések tárgyalásában, és akkor nagyon finoman visszafogott voltam. Értem én, hogy (bulvár-)nézettség, meg tévés média. de akkor is fáj látni. Pedig amúgy többször jól interaktált, jól szerkesztett kérdések is voltak.

ATV, Egyenes beszéd Hajós Andrással, műsorvezető Mészárós Antónia:

M.A.: Kemény szavakkal bírálta a kormányt egy interjúban Hajós András (M.M.: kettő is volt az, lásd index.hu, 444.hu). A zenész műsorvezető azt szeretné, ha Orbán Viktor minél előbb lemondana. Szervusz, jó estét kívánok. Ugye újságíró és műsorvezető kollégákkal tegeződünk. Biztos láttad itt a műsor elmúlt beszélgetéseit és Sallai Róbert Benedekkel éppen azt beszéltük meg, hogy ő belefásult ebbe a műfajba, amit az országgyűlési politizálás jelentett. Te pedig azt nyilatkoztad az elmúlt napokban, hogy vége van a fásultságnak. Ez személyesen értendő, vagy úgy érzed, hogy most itt tényleg valami elindult és minden megváltozik?

H.A.: Jó estét, szervusz. Valóban azt nyilatkoztam, hogy vége a fásultság korszakának. Lehet, hogy ez csak rám vonatkozott. De a fásultság korszaka ciklikusan tér vissza és a fásultság szerintem egy tudatos választónak folyamatosan leküzdendő érzés. Azt hiszem az elmúlt 20 évben mindannyian megtanultuk, az én generációm biztosan, hogy vannak ilyen gyerekes, kamaszos reményteli álmaink, amelyekben érdemes hinni és a gyakorlat időnként más. Ez a fásultság így hullámzik. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszakig, mondjuk a Momentum NOlimpia kampányáig, a most elmúlt 1-2 hét tüntetés-reakciójáig joggal gondolhatta azt az ellenzéki Orbánt nem szerető, Fideszt nem jó szemmel néző közeg, hogy ez már csak így lesz mindig. Ebben az értelemben úgy érzem valami megmozdult, miközben ezt nem akarnám túllihegni.

M.A.: Alighanem valami megmozdulhatott benned, mivelhogy volt egy időszak az életedben, amikor nagyon gyakran elmondtad a véleményedet még akkor is, ha olykor vicces formában, ugye a 7i7-es alapvetően a közéletről szólt. Aztán egy pár évig sokkal kevésbé. És most az elmúlt napokban a tüntetések kapcsán pedig nagyon bátor kiállásokról tettél tanubizonyságot. Amennyiben ma Magyarországon az bátorság, hogy egy közéleti szereplő, egy szórakoztató műsorokat vezető tévés személyiség azt mondja a kamerának, hogy Orbán Viktornak le kell mondania. Ez mennyiben függ össze a TV2-vel és avval, hogy te az utóbbi időben sok bírálatot kaptál azzal, hogy engedted, hogy a te neved valamilyen értelemben mégis csak azt a márkát építse, segítse ahol a Tények című hírműsor ment adásban, amiről az utóbbi időkben azt nyilatkoztad, hogy neked magadnak is hánynod kell tőle?

H.A.: Köszönöm, hogy a "hősiességemet" te magad tetted idézőjelbe és nem nekem kellett. Valóban semmi érdekeset nem találok abban, hogy egy közszereplő a véleményét redszeresen elmondó és valóban a 7i7-ben majd egy évtizedig nyíltan politizáló ember elmondja a véleményét. Én ezt csak annyiban találom jelentőségteljesnek, hogy nagyon sok kollégámról tudom, hogy a véleménye azonos az enyémmel, nagyon sokan hívnak fel azzal, hogy de jó amit mondtál, ki akartam posztolni, de végül nem mertem, nagyon sok művésszel beszélek, akik azt mondják, hogy amit a múltkor írtál a facebook oldaladra, olyasmit akartam én is, de végül nem raktam ki. Én tehát folytatok egyfajta belső szakmai - hogy mondjam - "szabadságharcot" is, megpróbálom a saját példámmal a kollégáimnak azt mutatni, hogy ezt érdemes és lehet, ha másért nem, azért, mert mondjuk az a három ember, aki a fejemben van és nyilván nem fogok kiadni, mondjuk csak a facebook oldalaik több embert fednek le, mint a Fidesz szavazó tábora és ezt gondolom ennek igenis van jelentősége. Ahogy annak idején a Fidesz nagyon ügyes kampánystratégiával és a világban ismert módon, ismert művészekkel rakta körbe a szinpadot, maga mögött, ezt most is meg lehetne tenni. Mert azt hiszem, hogy fontos az egyszeri választónak az igazodás, igenis fontos azt, hogy lássák ő is azt mondta, meg ő is úgy gondolja, akkor én nem vagyok hülye, akkor mi nem vagyunk kevesen. Ez pedig azért fontos, mert azt  hiszem a fásultság valahonnan innen indul. Egy profin működtetett véleménygőzhenger támad egy egyszeri emberre, akinek nincs ideje minden nap mindenben tájékozódni, aki teljesen természetesen emberi lényként érzelmeket, félelmeket él meg, előítéletek, esztétikai vonzalmak alapján próbál tájékozódni. Ki mond igazat, ki nem mond igazat. De egyet biztosan tud, hogy valószínűleg megpróbálják átverni, ezt már megtanulta. És ebben a közegben nagyon fontos lenne, hogy számára hiteles embereket találjon, akinek a véleményéhez igazodni lehetne. Nem feltétlenül elfogadni, elhinni. Igazodni, ellene lenni, elgondolkodni rajta. Ezt hívnánk közbeszédnek, ennek hiján vagyunk most.

M.A.: Azzal kezdted, hogy nem fogod kiadni azokat a kollégákat, akik neked panaszkodtak, de téged az elmúltban kiadtak. mert egy ismert kollégád, akiről azóta csak úgy nyilatkozol "egy volt ismerősöd", a legnagyobb elérésű online hírportálnak arról nyilatkozott, hogy te négyszemközt neki szidod a kormányt aztán mégiscsak adod az arcodat, ami a TV2-n folyik.

H.A.: Sokszor reagáltam már erre. Nem szívesen foglalkoznék vele. Itt is volt ennél a csatornánál elég lehetőség, hogy ő önmagával foglalkozzon.  10 évig a 7i7-ben nyilvánvaló volt mi a véleményem. Annak a műsornak a szerepét nem értékelem túl. Nagyon fontosnak tartottam, tartom talán most is. Az ott elhangzottakat mind a mai napig vállalom, a véleményem nem változott. Amikor az RTL-en elfogyott a lehetőség szakmailag, akkor átmentem a TV2-höz. Sem az RTL-nél, sem a TV2-nél, sem akkor, sem most, sem a jövőben nem volt, nincs, és nem is lesz szerződésem, így nem vagyok csatornaarc. Én egyes műsorokhoz szerződöm. Ezért az átlagos tévésekhez képest szabadabban mozgom. Egy műsornak általában van egy szerződéses hatálya. Ha az ember a Pudingshow-ban dolgozik, akkor a Pudingshow kiköti, hogy 1 hónapig, 2 hónapig, 1 évig nem dolgozhatom másik műsorban, másik csatornánál. Ez ilyen értelemben valóban egy kötöttség, ilyen értelemben valóban csatornához tartozik az ember. De akkoriban olyan feladatokat kaptam, amelyik gyerekműsor, ének-, tehetségkutató műsor, Ének iskolája. Nem gondoltam, hogy ezek a műsorok olyanok, hogy összeilleszthetők azzal, hogy túlságosan politizáljak. Meg meg is untam. Meguntam azt, hogy a 7i7-esben az a munkám, hogy a szájamon jön ki az, amit Orbán Viktor mondott. És este meg elegem van abból, hogy nagyon újat nem lehet mondani, mert ugyanazt csinálják. Ahogy az előbb Sallai képviselő úr belefáradását hallhattuk, egyfajta ilyen belefáradást éreztem magamon is. Most pedig aktívabban van kedvem megszólalni. Nekem, ilyen értelemben, miután médiaszereplő vagyok, nyilatkozási, véleményalkotási kötelezettségem nincsen.

M.A.: És felelősséged van, erről beszéltél az elején és én ezt abszolút értem. Ára van ennek? Ugye mondtad, hogy te nem vagy egy csatornához leszerződve. De azért mindannyian ebben az országban élünk és nyilván akik sokan hallgatnak, nem véletlenül hallgatnak.

H.A.: Nagyon valószínű, hogy a Dalfutár című műsorom és szerelemgyerekem az nem tud folytatódni a TV2-n. Jelen állás szerint ez így van.

M.A.: Azért mert te már nem mennél ehhez a csatornához? Vagy azért, mert ennek a csatornának már nem vállalható egy politizáló Hajós András.

H.A.: Is-is. Ezt a beszélgetés még nem folyt le De ezt tartom valószínűnek, hogy a végeredmény ez lesz. De hát ez nem egy ár. És igazából jó lenne, ha lassan elkezdenénk NEM rólam beszélni. Mert ez nem annyira érdekes.

M.A.: De rajtad keresztül a közéletről is beszélünk. Mert, ha arról van szó, hogy egy művésznek Magyarországon, egy szórakoztató iparban dolgozó szakembernek meg kell fontolnia, hogy akár a facebookjára mit posztol...

H.A.: Van erre egy személyes válaszom. Én mindig sokkal inkább hittem a tehetségemben, mint azokban a körülöttem levő körülményekben, amik engem akadályozhatnak. Én azt hiszem, hogy ha valaki tehetségesnek tartja magát, bízik abban, hogy mit tud, akkor nem fél attól, hogy városokból tiltják ki, vagy esetleg nem hívják rendezvényekre. Akkor fogja magát és kibérli a Csöpi presszót és majd ott előadja magát és akkor van facebook live és akkor azt megnézheti 800.000 ember, ha éppen akarja. Ilyen értelemben én ettől nem tartok és szerintem a kollágáim is inkább kényelemből tesznek, úgy, mintha félnének. Nincs ebből a szempontból ekkora félnivaló.
A szakmai válaszom pedig az, hogy nekünk kellene példát mutatni a tekintetben, hogy a politizálás a közéleti szerepvállalás hatalmas skáláján helyezkedik el. Ki egyszerűen csak hozzászól, ki csak olvas, ki csak ativistaként lejár egy klubba, ki csatlakozik egy kezdeményezéshez. Most voltam délután a Momentum 13.kerületi alapszervezetének alakuló gyűlésén.

M.A.: Csatlakozol hozzájuk?

H.A.: Nem. Nem csatlakozom hozzájuk. 13.kerületi lakos vagyok. És arra kértek, hogy segítsem az akciójukat. Ez egy problématérkép rajzolása volt. Megkezdik azt a munkát, ami a párttá alakuláshoz kell. És én nagyon sok ilyen helyzetben segítettem nagyon sok szervezetnek, személynek. Karácsony Gergőnek a kampányában is résztvettem. LMP-t is örömmel támogattam. Juhász Péter barátom egyes akcióiban is segítőleg lépek föl.

M.A.: Tüntetéseknél mennél fel szinpadra?

H.A.: Mindegyik legutóbbi nagy tüntetéshez hívtak szerepelni. És udvariasan, alaposan végiggondolva mindig azt válaszoltam, hogy nem megyek.

M.A.: És most?

H.A.: Most sem fogok menni.  Azt gondolom ez nem az én dolgom. A tüntetésre, a szinpadra az menjen föl és akkor itt jönne az a pont, amiért örömmel elfogadtam a meghívást,  hogy végre erről lehessen beszélni. Csak annyira unom, hogy ez a kereskedelmi tévé, az ilyen érdektelen hülyeségek mindig jobban érdekelnek titeket, mint a lényeg. OK. Akkor befejezhetjük Hajós Andrást és lehet politizálni?

M.A.: (Antónia bájosan mosolyog egyébként közben) Azért a nézőket nagyon is érdekli, hogy te személyesen fogsz-e politizálni.

H.A.: Nem szeretnék, nem hiszem, hogy alkalmas vagyok rá. És azt hiszem a szinpadra annak kell mennie, aki alkalmas rá. Ugyanis a politizálás nem azt jelenti, amit nagyon naivan szeretünk, szeretnek sokan gondolni. Jött ez az új srác. Bezárták. Kibírta. Szép beszédet mondott. Utána hős. Legyen ő a miniszterelnök. Ez nem ilyen gyorsan megy. Tüntetésen megállítottak, hogy menjünk oda, rángassuk  ki őket parlamentből azt a kormányt. És akkor utána mi van, mondom, a történelem szerint olyankor rögtönítélő bíróságot kell csinálni, mert azt nem lehet, hogy kirángatod a kormányt és azt mondod: Uraim üljenek villamosra és menjenek haza. Nem gondolják végig az emberek, mert van egy düh. Megjegyzem a mostani utcai megmozdulások dühe azért szép és szimpatikus számomra, mert értelmiségi düh. Az értelmiségi düh kielégíthetetlen. Az agrár vagy munkás düh vagy inkább azt mondanám, egzisztenciális düh az megvásárolható. Az előbbi egy szünninemakaróbb fajta düh és elvi alapkon áll.  (Antónia közbevágna) Bocsánat.... Nem biztos, hogy lesz rá módom, hogy szót adjak neked a továbbiakban, ha el akarom mondani...  (Hajós mosolyog hozzá)

M.A.: Esküszöm nem Hajós Andrásról akartam kérdezni, hanem pont arról amiről beszélsz. Szerinted mi kell ahhoz, hogy ez a fővárosi értelmiségi düh országos szinten meg tudjon jelenni, hatni tudjon. Hogy lesz ebből a szimpatikus bulihangulatú tüntetésekből kormányváltás?

H.A.: A düh csak egy eleme és a tüntetés csak egy eleme ennek a nagy körforgásnak, ami változást idézhet elő. És a tüntető tömeg és a tüntetési üzenetek csak egy szereplő. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor az előző ciklusa elött kordonbontóként meg fülkeforradalmárként egyfajta forradalmat rajzolt a médiatérbe maga köré. Alkotmányozó gyűlésnek hazudni - és ez el is hangzott a szájából - az új parlamenti felállást. Mindannyian tudjuk a történelemből, hogy az utcáról elindul a tömeg és annak az akarata egyszerre csak kikerülhetetlenné válik. Egy demokráciában ez nagyon nehéz, mert felfordulást nem akarunk. Nem akarunk forradalmat, mert az bajjal jár. De sokan azt látják, látjuk, hogy a parlamenti pártok akik viszont bekerülnek azok nem érnek el eredményt. Ma is voltt it egy vendéged, aki erről beszélt. (Én a helyében vagy) Elmondanám neki, hogy nem igaz, hogy nem ért el eredményt, hiszen úgy kell ezt tekinteni, mint egy orvost, aki a beteg életét két évvel meghosszabítja. Vagy egy láthatatlan ápolót, aki egyszerűen ágytálat cserél valakinek, és az életminőségét egy órára megjavítja. Annak a munkának, amit az ellenzék végez a parlamentben, annak van értelme.
Amiről én beszélek, és ami az én üzenetem, az az aprómunka iránti nyitottság. Szeretném, ha az emberek észrevennék, hogy OK, klassz tüntizni, nagyon hangulatos, de utána észre kellene venni azokat is, akik alapszervezeteket építenek. Itt van a Momentum. Észre kellene venni az LMP-t, akik nagyon fontos üzeneteket és ügyeket vittek a parlamentbe. És akár a sajtóval, akár oknyomozó újságírókkal együtt megváltoztatták a dolgok menetét, ha nem is olyan látványosan, mint egy showműsorban. Észre kellene venni, hogy van Karácsony Gergely személyében egy olyan polgármester. Most hétvégén, Zuglóban, egy helyi választáson fog eldőlni, hogy egy Fideszes többség ellenében tud-e többséget szerezni és akkor megint változhatnak a dolgok. Ezeket kevésbé szeretjük. Az ajtónkon becsengető aktivistákat kevésbé szeretjük. Lendületesen egy délután alatt szeretnénk elintézni ezt az egész kormányváltást egy nagy tüntetéssel. Ez így nem fog menni.
Én szeretném visszaemelni az ázsióját az aprómunkának, és arra figyelmeztetni mindenkit. És ezért is nem megyek szinpadra. És ezért is kérek az ATV stábjától utólag is elnézést, hogy a Szabadság téren nem nyilatkoztam nekik, mert azt éreztem, hogy már sok és nem ez az én dolgom. Nem akarom leszerepelni az ott levőket, meg téves képzeteket kelteni, hogy nekem milyen terveim vannak. Egyszerű állampolgárként vagyok ott és annyiban vállalok közszereplést, így ilyen témában, hogy azt jelezzem az embereknek, arra bátorítsam őket, hogy ezekből az apró munkákból fog összeállni a változás.
Aztán van itt még egy dolog. Ez az a közeg, amiben a fiatal politikusoknak, politikusjelölteknek tanulni és szokni kell. Szokni kell az ütésállást. Szokni kell a modern médiatér működését. A ritmusát. Az üzeneteiket, hogyan tudják átvinni. Hogyan állják a sarat. Mert ez az egész végső soron arról szól, hogy szimpatikusnak találunk egy embert és elhisszük neki, hogy ha odakerül, akkor be fogja tartani az ígéretét és nem lop. Sokszor láttuk már azt, hogy valaki szimpatikus, sokszor vertek át minket. Erre nem lehet azt a választ adni, hogy nem hisszük el soha többé és politikus nem kell. Azt hiszem mindannyiunknak bele kell nyugodni, hogy ez egy olyan játék, aminek időről-időre neki kell futni.
Igen. Most a Gulyás Marcit fogjuk nézni. Annak alapján, ahogy eddig állta a sarat, azt mondjuk, hogy jó gyerek, szerintünk ő nem fog lopni. De azért még nagyon messze vagyunk attól, hogy Gulyás Marci oda kerüljön a parlamentbe.
Neki pedig azt kell megértenie és annak a fiatal közegnek, hogy el kell kezdeni válaszokat adni, olyan válaszokat adni, olyan kommunikációs munkát elvégezni, amelyek nélkül az ellenzéki, a baloldali megújulás nem várható. Itt van a migráns (már majdnem én is migráncsot mondtam, annyiszor így használjuk) kérdés. Nincs ilyen válasz. Nincs egy jó ellenzéki válasz. Mindenki ijedten behúzza a nyakát, hogy igazából én sem szeretném, ha jönnének, de azért azt már mégsem lehet, hogy úgy, mint Orbán Viktor.

M.A.: És akkor arról beszélünk, hogy átvettük a szóhasználatot, mert migránsról beszélünk, nem menedékkérőről, menekültről. És nagyon sok esetben, és azt hiszem te is ezekre az esetekre gondolsz, erről van szó. És ha jól értem, akkor arról van szó, hogy nem elég néhány napig bulizni az Oktogonnál, hanem az embereknek azt kell megérteni, hogy a mindennapokba álljanak bele.

H.A.: Igen. De ettől még lehet bulizni. Ettől még nagyon fontos, hogy feszegetni kell a határokat. és nagyon helyesk azok a bevállalós, félig punk srácok, akik időnként megpróbálkoznak valamivel. Csak ezek egyikét sem kell önmagában külön fetisizálni. Azért, mert ez az egész abból fakad, hogy Orbán Viktort nagyon sokan patás ördögnek látják, és azt gondolják ennek következtében, hogy az ő leváltása mindent megold. Ennél súlyosabb, strukturálisabb bajok vannak. Amiket nem feltétlen Orbán Viktor okozott. Orbán Viktort sokkal inkább látom patás ördög helyett, mondjuk papucsos krampusznak. Nem ennyire fontos ő. De ő is egy következménye annak, hogy mi milyenek vagyunk, politikai kultúránk milyen. Azt hiszem, hogy most van egy esély: egy új generáció egy új fajta hangon kezdjen el egy új fajta politika kultúrát megtanulni vagy kialakítani. És ez jó.

M.A.: És az ellenzéki megosztottságon, amiről sokan lamentálnak régóta, hogy tud ez az új generáció felülkerekedni?

H.A.: Ma nekiszegezték egy Momentumos aktivistának, ahol délután voltam, azt a kérdést, hogy ti ezt hogy fogjátok csinálni. Hebegett-habogott. Igen, mi is szeretnénk, de vannak elveink, amik kapcsán nem. Azt hiszem, ahogy az LMP és a Jobbik tán a CEU vagy Civil törvény kapcsán megállapodásra jutott. Naivitás az emberek, a szavazók részéről fekete-fehér történetet nézni. Az a Szulejmánban van, hogy, ha valaki főgonosz, az mindig főgonosz. A valóságban nem várhatjuk el minket képviselő emberektől, hogy abban az értelemben gyermekien és meseszerűen tiszták legyenek, hogy ne kössenek kompromisszumot. hogy ne legyenek időnként megbicsaklásaik, ne legyenek hibáik. A politika egy nagyon sötét játszma. És azt hiszem fel kötni a kesztyűt (M.M.: nem a gatyát szokták?), hogy ha a politikának ezt az undorító részét le akarjuk győzni, aminek egyik képviselője Orbán Viktor, de aminek sok képviselője van és a magyar történelemben ennek már van hagyománya. Nem Orbán Viktor volt az első meg az utolsó, aki ilyen világot akar építeni, amit nem szeretünk. És igen ebben az értelemben önkéntes ügynökök vagyunk. Mi nem szeretnénk ha ilyen világ lenne. De attól, hogy nem értünk egyet ennek a világnak az építésével, ami Orbán úr fejében van, még nem vagyunk Soros által fizetve. Azt hiszem időről-időre fel kell nőni.

M.A.: Nagyon szépen mondtad és felül is emelkedtél. És bocs, hogy megint lerángatlak a konkrétumokra. de ezzel a Szulejmános hasonlattal Gyurcsány Ferencről beszéltél?

H.A.: Nem. Nem beszéltem se Gyurcsány Ferencről, se Friderikusz Sándorról. Te szeretted volna, ha róluk beszélek. Gyurcsány Ferenc ezúttal nem jutott eszembe. Bevallom. Kicsit szégyellem is magam emiatt. Elnézést kérek.

M.A.: De ha jól értem, akkor azt mondod, hogy bizonyos embereket vagy akár pártokat, a végtelenségig elutasítunk, az nem fog közelebb vinni a megoldáshoz.

H.A.: Igen, de ha már Gyurcsány Ferencet említetted, amikor médiahasználatról, üzenetátvitelről hatalomtechnikáról van szó, akkor kevesen vonják kétségbe Gyurcsány Ferenc ilyen irányú tehetségét. Az, hogy ki politikus, ki államférfi, az egy nagyon összetett ügy. és azt hiszem, hogy Orbán Viktor kártékonysága abban mutatkozik meg a legjobban, hogy egy nagyon rossz irányú politikus képet mutat. Tudatosan  mutatja ezt, mert azt érzi ez az a kádári vezetőtípus akire az ország még mindig vevő. És nekünk meg el kéne hinni, hogy nem ilyen politikust, egy ellen-Orbánt kell keresni.

M.A.: És a fiataloknak meg el kéne hinni, hogy beszállhatnak a politikába, anélkül, hogy abban megsemmisülhetnének, vagy pedig ilyenné kellene válniuk. Ami ez egyik legnagyobb probléma.

H.A.: Meg fognak semmisülni. Most szólok. Mint ahogy az ember megsemmisül a bányában, az egyetemi oktatói padon is, a buszsoför is megsemmisül és a médiában bohócként vagy szórakoztatóiparosként is meg lehet semmisülni. Nincs álomvilág. Meló van. Aprómunka van. És felnövés.

2017. április 14., péntek

Kell-e vezér/arc egy "buliforradalomhoz"?

...avagy eleve vesztésre ítélt küzdelem a vezér/arc nélkül való harc. Ez megint egyszerre erősen aktuálpolitika és kőkemény hálózatelméleti probléma.

Sok hálózatban vannak fontos kiemelt csúcsok, amiknek két fontos attribútumuk van:
(1) nagyban hatnak a hálózatban ("véleményformálás")
(2) nagyban tudhatnak hálózat-sérülékenyek lenni ("járványfertőzés" )
Az Albert-Barabási által sokat elemzett skálafüggetlen hálózatok is nagyon sérülékenyek tudnak lenni, emlékezhetünk rá, hogy egyetlen gerincvezeték elvágása, a fél ország internetét vágta haza pár éve.

A fenti sérülékeny hálózatokkal szembeni stabil hálózatok lehetnek:
(1) Erdős-Rényi  véletlen hálózatok, ahol az élek struktúrája biztosítja a stabilitást.
(2) Fontos csúcsok nélküli hálózat, ahol a csúcsok fontossága eliminálódik/kiegyenlítődik.

A történelem és politika eddig jellemzően a "fontos" csúcsok köré szerveződtek. Mi van, ha paradigmaváltás jegyében egy fontos csúcs "támadása" pont NEM-szimmetrikusan - azaz nem "fontos csúcsosan" - történik.

A jelenlegi kormányzati felállás "fontos" csúcsos, Orbán személyével.
Jellemzői:
* 2-3 kormányzati ciklussal megspékelt, évtizedes nagyságrendű, politizálás.
* Természetszerű politikai kiöregedés, elhasználódás, inkoherens disszonanciákkal
* Utódnélküliség.
* Valósággal szembeni alternatív valóság építésének egyre erősebb építése, például legutóbb a CEU-betámadás kirívó példájával.
* Politikai marketing primátusa az eszköztárban
* Erőforrásgazdagság
* Társadalmi beágyazottság
* Pozitív és negatív célkitűzésű politikai marketingben tapasztalat, erősség.
stb.

A legutóbbi szembenálló két-három tüntetés, "fontos csúcs" nélküli.
Jellemzői:
* Korábbi - egyébként nevesített/arcosított (pl.: Pukli István) - tüntetésekhez képest nagyságrendileg szervezettebbek, prolongáltabbak(időben).
* Nehezen betámadhatók, csak elhallgathatók a médiában.
* Bulihangulat
* Tömeges (összeadódó!!) humor.
stb.

Lájkvadász bombázás. A vezetőink vezetik vagy követik a tömeget?

Fontos kérdések sorjáznak a tegnap kétszer is érintett Nicheblog fentebb linkelt legfrissebb blogposztjában. Én is sokat gondolkozom ennek mentén. Még egy FB-nél is érdekes látni, hogyan hullámzik szélsőségesen a likevadászatban érintett komment-színvonal, mi vált ki többszáz like-ot, mi marad érintetlenül, mit selejtez ki az - egyébként szégyentelen módon nagyon sz*rul működő - FB-filter.

Azt gondolná az ember, hogy egyszerre kell jót ÉS ütőset írni, aztán mégis a sikerességhez néha nem is kell jóság és/vagy ütősség. Gyalázatos kommentek is messzire tudnak jutni (propaganda zaj nélkül is), rácáfolva minden "népi bölcsesség"-es tapasztalatra, noha azt várná az ember, hogy a véleményaggregálás azért tudhat érdemben jól/elemezhetően selejtezni.

Ha most idegondoljuk a tegnapi nagy hullámokat vert Nicheblogos posztot is: az izgalmas kérdés az, hogy milyen vezető/arc kell egy politikai marketingben élenjáró rezsim elleni szembenálláshoz. Eggyel hátrébb lépve viszont mi van, ha ez egy rossz (időben feltett) kérdés? És az a valódi kérdés, kell-e vezető (minél korábban)?

Ha jön egy friss arc:
* Össztűz zúdul rá, jogosan-jogtalanul, hiteltelenítés, elhasználás, erodálás céljával (nagyon nem mindegy, hogy valaki magától használódik-e el, vagy más használja el őt, lejáratási célzattal).
* Egyetlen gyarló, sérülékeny embernek kell helytállni a fizetett propagandázó siserehad nyomásának, és ráadásul hosszútávon.
* Tudhat-e egyetlen ember akkora konszenzust teremteni, mint például a migránsfélelem témájában van az országban? Mert hiszen ilyen kaliberben kellhet perspektivikusan esélyesen fellépni.
* Nincs ember, aki ép ésszel, egészséggel kibírja a személyre terhelődő demokratikus nyomást. Mint láthatjuk nap-mint-nap: a politikusok menekülnek az újságírók elöl. Orbán csak akkor szól, és csak ott, ahol ő akarja: önvédelemből és marketing célokból eredően.
* Érdemes belegondolni, az orr alá dugott mikrofonba 100%-ban jól/hitelesen/tényszerűen és röviden/ütősen kellene mindig reagálni - ráadásul azonnal -, pont mint egy FB-kommentnél. Ez még fotelkommentelésnél sem könnyű (FB-kommenteknél is nem mindig ugyanazok mondanak kiemelkedően jót/like-oltat: nagy a szóródás).
* Valami elv mindig fog sérülni a napjaink által megkövetelt kommunikációban. Most komolyan: mit lehet válaszolni egy olyan kérdésre, amit a túlélni akaró Orbánnak tettek fel Öszöd után, hogy "hazudott-e ön valaha?"
* De a legfontosabb: egyetlen értékálló - színre még nem lépett - karizmatikus és okos embernek kéne lecserélni/leváltani egy erős társadalmi beágyazottságot? A CEU-tüntetés egyik legnagyobb tanulsága, hogy az intézményi beágyazottság (nemzetközi tudományos életben) volt támadhatatlan, ezért kudarcra ítélt.

És mi van, ha csak "tömeg" van, vezér/arc nélkül?Amíg nincs arc, nincs arcvonal, nincs harcterep, pont azért, hogy ne emberi gyarlóságokban és felerősítésükben legyen a küzdelem/verseny, hanem az elvekben, módszerekben, "marketingetlenített" valós valóságértelmezésben (amiben a jelenlegi oldal egyre komolyabb hiátusokban szenved), prioritásokban, teendőkben.

A demokratikus kontroll tökéletesen tudhat működni: A tömeg vagy kiizzad magából valami olyat, amit a tömeg maga inherensen támogat, időben hosszabb távon, vagy szétszéled a tömeg és marad a régi társadalmi beágyazottság.

Pont NEM a politikai marketing pályáján kéne küzdeni, mert az
(1) esélyesen vesztes harc egy e területen tapasztaltabb, gazdagabb ellen.
(2) ráadásul minimum erősen problémás eszközeiben. A szelidség, elegancia nem jellemzi, viszont társadalmi hatása ez utóbbiaknak erősebb lehet.

A hétköznapi hősöknek sokkal erősebb üzenetet tud(hat)nak közvetíteni, ráadásul prolongáltan, a beágyazottsági harc keretében (humorral, szelídséggel, ötlettel).
(1) Gulyás Marci
"Súlyosbító körülményként rótta fel magának, hogy nem ő szervezte a tüntetést, csak tudomást szerzett róla. De ettől még nem vettem volna este nyakamba a várost, hogy vízbázisú festéket szerezzek. Egészen addig, amíg meg nem hallottam Kósa Lajos nyilatkozatát, amiből úgy éreztem, itt a vég. Bár Kósát hallgatva az embernek gyakran az az érzése, hogy itt a vég."
(2) Újabb festéktámadás
"A tüntető a helyszínen elmondta, hogy szeretné tesztelni, hogy egy másik bíróság milyen ítéletet hoz majd az ügyében. Azért választotta a Terror Házát, mert egy közintézményt akart megdobni, aminek van jelképes értéke, ugyanis az ellen küzdenek, hogy ne legyen diktatúra az országban. Elmondta azt is, hogy nem akart megsérteni senkit a Terror Háza megdobálásával, akit megsértett, attól elnézést kér."

Aztán persze előbb-utóbb fog kelleni egy friss arc, hiszen miniszterelnök nem lehet arctalan tömeg. De az időzítés és helyes prioritása kellene fontosabb legyen a ténynél magánál. Ne a demokratikus lényegről kerüljön el a fókusz egy álságos személyeskedő harc irányába. Ami ráadásul esélyesen nem is nyerhető meg.

2017. április 13., csütörtök

A "Black Swan"-elmélet meg a "Cauchy-mód" - 2.menet

A "Black Swan"-elmélet meg a "Cauchy-mód"

Mai blogposztomra, ritka fehér hollóként, ám annál értékesebb és érdekesebb kommentet kaptam. Köszönöm a kommentet. Meg sem kísérlem szimpla egy soros válaszban elintézni, igyekszem pontokba szedve, sorrendben válaszolni.
"Én a legnagyobb problémának azt érzem, hogy nincs adat, ami alapján ki lehet számolni, mi fog történni. A történelem értelmezése és a jövő kikövetkeztetése analógiákban működik, de ha kevés az adat, hogy mondod meg, mivel áll fenn az analógia? Sok meglepetés abból adódik, hogy rosszul lett kiválasztva az analógia. Ezért váratlan egy esemény, nem azért, mert valóban váratlan volt. (Értsd: Csak neked volt váratlan, aki benézted az analógiát.)
Amit látsz magad körül, gyakorlatilag marketing kommunikáció, nincs információ-értéke. Az ilyen blogok, mint amit idéztél, a nulla információ és a kamuk alapján alakítanak ki véleményt. Ez szellemi gyakorlatnak, időtöltésnek tök jó, annál többre aligha. A politikai párt az a ritka termék, aminek a reális értékét szinte lehetetlen megítélni. Ha van egy valódi előnye, észérve, nem azt fogja mondani, mert észérvekkel nem lehet semmit se eladni.
De azt se gondolom, hogy a politikusok tisztán látnak. A stabil vásárlóréteg (elvakult szavazók) szűk, nehezen tudsz mérni. Nem derül ki, hogy a többiek mit gondolnak, mert nincs, ahol kiderüljön. A leveles konzultáció egyértelműen mérés szerintem, de nagyon limitált adatot fog hozni. Megmutatja a biztos szavazók és a biztos ellenszavazók egy részét, de mi van a többiekkel? "

* Az adatbányászat valóban extenzív ÉS intenzív értelemben nagy(obb) adathalmazokon szeret dolgozni, ráadásul nem hosszútávra, "láncosan" előrejelezve (ezért marhaság 60 évre előre hőhalált vizionálni a klímaváltozás mentén). Nemhogy 2018-ra nem tudunk mondani semmit, de még sokszor a holnapra sem. Ezért szoktam óva inteni mindig a fejben lejátszásoktól. Az élet távolról sem fonalas (sakk) vagy pláne predesztináltnak (teológiai értelemben) érzékelt az adatbányász számára.

* Előrejelzést lehet készíteni arra "legálisan", hogy 2018 áprilisában bukik-e vagy sem a Fidesz. Síma binomiális (másképpen "egybites") leképezés ez. Hozzá a globális elektronikus média korában irdatlan nagy tömegű szöveg áll rendelkezésre ("Big Data"). Azaz sok adat az mindenképpen rendelkezésre áll. Ráadásul a mai (elosztott) számítógépes kapacitásokkal olcsón fel is dolgozható. Az egyetlen ami kérdés, hogy mennyire jól, megbízhatóan (mert ez már humántudás-specifikus). Én jelen állás szerint afelé hajlok, hogy nem elég jól, és a Black Swan teóriát is érvnek érzem emellett.

* Én imádom az analógiákat, rengetegszer keresem is őket leírt betűimben. De kizárólag jelen és múltbeli eseményekre. Jövőbeli eseményekre szigorúan nem szabad használni véleményem szerint, mert túl komplexek (természetüknél fogva). Az adatbányász/data scientist "data jujitsu" keretében mindig transzformálja a ("megrendelő" által felvetett) alapproblémát, lehetőség szerint kevés veszteséggel, ám jóval könnyebben, megbízhatóbban kezelhető egyszerűbb problémára. Ilyen egyszerűsítés a fentebb említett "bukik-e vagy sem" kérdés feltevés, a például "mikor bukik" vagy "hogyan bukik" kérdésekhez képest. És ehhez képest próbálunk meg magyarázó változókat keresni. Egy rövid blogposzt nem engedheti meg magának a számok nyelvére lefordított teljes reprezentációt (magyarázó változók keretében), de arra enged teret, hogy magyarázó erő szerinti erősség  tekintetében fókuszt próbáljon keresni.

* Nem igazán értettelek: tagadnád a váratlan létezését (analógia-benézés mentén)? Szerintem a váratlan abszolút létező dolog, ha tagadjuk, akkor a Black Swan teória mintha egyazegyben kuka lenne. Ha tágabb értelemben nézzük, akkor a "váratlan" korrekt modellezésével, kezelésével adós még az adatbányászat, ha egyáltalán ez lehetséges. Sem a hatótényezők lajstromozása, sem keretekbe szorítása (akár a "végtelenből" vagy precízebben szólva beláthatatlanul sokból), sem helyes súlyozása az én tudtommal még nem kitalált a szakmában. Én jelen állás szerint szkeptikus vagyok, viszont egyúttal érdeklődő is az ügyben :)

* Marketing-kommunikáció topik. Nagyon örülök, hogy előkerült, én is nagyon fontosnak érzem, ám súlypontilag én kicsit másképpen értékelem. Azt gondolom egyfelöl, hogy ezt a Fidesz emelte piedesztálra és vitte leginkább tökélyre. Korábban ez minőségileg kisebb nagyságrendben ment. Illetve másfelöl hiszem (és bevallom szeretném), hogy meg is bukik, a Fidesszel együtt és azért mert értelmezésemben ez 100% vegytiszta hatalomtechnika csak. A plebs - velem együtt - meg nem ebben érdekelt. Ez implikálja azt is, hogy nézetem szerint nem más megközelítésű ám műfajában ugyanolyan  marketing-kommunikációval kell harcolni ellene, hanem valami teljesen mással.

* Ettől a marketing-kommunikációtól függetlennek érzem a generáló poszt irányába írt szigorú soraidat. Abban egyetértek, hogy nem megalapozott a poszt (én is írtam a fejben lejátszás kapcsán). abban viszont már nem, hogy (1) ezért intellektuális "onanizáláson" felül nem is érdemes vele foglalkozni (2) marketing-kommunikáció lenne. A poszt értelmezésemben egy (mint megbeszéltük hibás) szubjektív vélemény, valamiféle cselekvési terv kontextusba helyezése kapcsán. Sem több, sem kevesebb. Továbbá azt is gondolom, hogy a posztot rombadöntő hiba (mint legfontosabb posztból eredő információ) előkerülése önmagában érték, mert (nem marketing-alapú) kommunikációt inspirálhat, aminek kimenetelét nem ismer(het)jük még. Hétköznapian szólva: nem magának a posztnak, hanem a jövőbeli folyamatos (együtt)gondolkodásnak kell a világot "megváltania".

* Záró soraid egybevágnak az én gondolataimmal is. Én úgy fogalmaztam, hogy közvéleménymérés önmagában nagyon kevés, ennél sokkal-sokkal több kell bármiféle komolyanvehető stratégiához, taktikához, látszólagosan betonbiztos alapok mellett is. Én aminek nagyon szurkolok, hogy minél inkább térjünk vissza a valósághoz, meg annak méréséhez. Adatbányászként nem is gondolhatok másra.

A "Black Swan"-elmélet meg a "Cauchy-mód"

.
CEU tüntetések: újabb séta Orbán csapdájába

* A fenti blogposzt közvetlenül a vasárnapi 70-80.000-es CEU-tüntetés, illetve a tegnapi 30-40.000-es Hősők terés, "Civilizáció"-tüntetés nyomán íródott.
* Azt gondolom rendkívül fontos, minőségi poszt, nemcsak (sőt főleg nem) az aktuálpolitika szintjén, hanem szűkebb szakmánk szintjén is.
* Nagyon jól, koherensen megírt a poszt. Hiába hosszú, nehéz nem végigolvasni.
* Teljesen rossz a két kiinduláspontja, amit a poszt elejétől lehet érezni. Nevezetesen (1) Fejben akar előre lejátszani mindent, mint a viccbeli Nyuszika a b*zdmeg a vasalódat-tal. (2) Csak a kívánatos végcélt látja maga elött, de a reményteli kívánatos hozzávezető utat nem.
* Viszont ennek alapján a jelenben kőkemény, valóságot is befolyásolni kívánó következtetésekre ragadtatja magát, egyébként némi jogos historikusan helytálló történés mentén is.
Azaz a szitu csemege, az osztályozni/prediktálni szerető adatbányásznak. :)

Érkezett a posztra egy komment ("Pan Modry"-tól), ami általam all-time olvasott kommentek legjobb TOP-10-ében tuti benne van. Részint mert nagyon fontosat írt, részint, mert egyik felvetett dologról sem tudtam (utána kellett néznem).
A posternek fingja nincs a black swan jelenségről, illetve arról amikor a világ időnként "cauchy-módba" vált.... 
Előljáróban, adatbányászként, eddigi blogposztjaimban is, mindig kettős elemzésről beszéltem, legyen szó, földrengésről, tőzsdéről vagy akármilyen topikról.
Mindig van:
(1) Normál napi üzemmenet szerinti előrejelzés ("kéregmozgás", "mozgóátlag", etc.)
(2) Mindig van Change Point Detection-előrejelzés ("földrengés", "tözsdebeszakadás", etc.)

Azonban az élet nem fekete-fehér-igen-nem. Nem feltétlen szélsőséges események váltogatják egymást a normál, "unalmas" eseményekkel. A Change Pointok is lehetnek többfélék (hatásaikban is), amik ráadásul magyarázó erő szempontjából különösen értékesek lehetnek. Kiváló lehetőség erre a 2011-es "Black Swan"-teória. Át is adnám a szót egy másik blognak, aki nagyon szépen tárgyalja a jelenséget 2013-ban.
Fekete hattyú elmélet

"A könyv, ami alapján megpróbálom ezen teória lényegét összefoglalni és példákkal szemléltetni, Nassim Nicholas Taleb Black Swan Theory: The Impact of the Highly Improbable (A fekete hattyú avagy a legváratlanabb hatás) című műve."

"Nassim Nicholas Taleb jelenleg az amhersti egyetem Bizonytalanságtudományok Tanszékének professzora. Pályafutása során a szerencse, a bizonytalanság, a valószínűség és a tudás problémáival foglalkozik. Fejtegetése szerint a fekete hattyú a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek három jellegzetességük van:
* előreláthatatlanok
* tömeghatást váltanak ki
* utólag próbálunk rájuk olyan magyarázatot találni, amelynek nyomán előreláthatóbbnak látszanak, mint eredetileg"

"Taleb éveken át tanulmányozta, hogyan csapjuk be magunkat, és hitetjük el magunkkal, hogy többet tudunk annál, mint amennyit valójában tudunk. Ebben a könyvben megpróbálja felnyitni szemünket: összegyűjti mindazt, amit arról tudunk, amit nem tudunk."

"A régi nyugati kultúrákban  az volt az általánosan elterjedt nézet, hogy minden hattyú fehér. Ez nap, mint nap megerősítést nyert, hiszen az emberek nem láttak mást, csak fehér hattyúkat. Így volt ez egészen addig, amíg Willem van Vlamingh, egy holland felfedező,1697-ben el nem tévedt Ausztráliába, ahol megpillantotta az első fekete hattyút. Egy, a maga nemében megszokottól eltérő színű madár váratlan megpillantása elég volt ahhoz, hogy megdőljön egy több száz éves hiedelem."

"Innen ered a metafóra, amit olyan dolgokra, jelenségekre és történésekre vonatkoztathatunk, mint például:
* Az I.világháború kitörése.
* A számítógép feltalálása.
* Az internet elterjedése.
* A szeptember 11-i terrortámadás.
* A Harry Potter könyvek és filmek átütő sikere."

"Mi, emberek, nehezen kezeljük az előre nem látható és nem kontrollálható dolgokat. Szükségünk van arra, hogy mindenre szabályokat és procedúrákat alkalmazzunk és sokszor szemet hunyunk a minket körülvevő világ előtt. Nem vagyunk hajlandóak belátni, hogy a múltban szerzett tapasztalatok és ismeretek nem feltétlenül nyújtanak garanciát a jövőben. "

"De nem kell feltétlenül nagyban gondolkodnunk. Elég ha egy kis önvizsgálatot végzünk. Ülj le nyugodtan s papíron vagy gondolatban vedd nagyító alá saját életed: mi a helyzet a karrieddel? mikor és hol találkoztál a partnereddel?  hol élsz?  milyen az anyagi helyzeted?  az egészségi állapotod?  Mik azok a dolgok, amiket megterveztél és tervszerint  alakultak és mik azok, amikre soha nem is gondoltál volna? (Ha valaki 5 évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy Debrecenben fogok lakni és egy software cégnél fogok dolgozni, egy szavát sem hittem volna.)"

"Valahogy úgy vagyunk összerakva, hogy hajlamosak vagyunk
(1) elveszni a részletekben és
(2) általánosítani"


"A fekete hattyú elmélet szerint két mód van (a tudás szerzésére):
(1) Nem foglalkozunk a kivételessel, hanem a ’normális’-ra összpontosítunk.
(2) Az eltérőt, az extrémet vizsgáljuk.
Bizonyított, hogy a második megközelítés az, ami által új ismeretre tehetünk szert."

"Taleb igyekszik minket ráébreszteni arra, hogy sokkal nagyobb az űr a között, amit tudunk és amit tudni vélünk. ...De Taleb szerint ez nem is baj. Szilárd meggyőződése ugyanis, hogy a jövő még kevésbé lesz megjósolható, annak ellenére, hogy egyre több ismeretet szerzünk és már-már univerzumunk uralkodójának hisszük magunkat."

Én amit javítanék (másképpen látok) a fenti szövegben, azok apróságok:
* Az I.világháború, ugyan "kemény" történés volt, de azért benne lógott a levegőben az avatott szemek számára. Akkor már Trianon roppant durvasága inkább volt meglepő utána. (Én értelmezésemben)
* Ugyanígy a számítógép, internet is szerves fejlődés eredménye szerintem. Ha mindenképpen akarnék példát hozni a topikból, akkor pont egy ellenpéldát hoznék. Nagynevű Marvin Minsky egyszerű XOR-os demója évtizedekre vetette vissza a mesterséges intelligencia ígéretesnek indult fejlődését. (2001.09.11 meg Harry Potter tényleg kitalálhatatlanok voltak, azok tökéletes "Black Swan"-demók)
* Az általánosítás önmagában nem baj, sőt helyes (mondhatni evolúciós kényszer a "Struggle for Life"-ban). Csak sajnos tudjuk rosszul csinálni és túlzásokba esni. Sőt sokszor magát az általánosítást stigmatizáljuk és vetjük el, a túláltalánosítás csapdájában :DDDD
* Én felhoznám a napjainkban sokat emlegetett kognitív disszonancia jelenségét is, amikor arról beszélünk mi emberek mennyire nehezen kezeljük a váratlant és/vagy újat.
* Én is elvégeztem a blogíró által ajánlott önvizsgálatot. Csak adatbányászatot illetően is külön posztokban tudnék beszélni életem sorsfordító Black Swan-jeiről.

Na és mi a helyzet a Cauchy-mód-dal? Minden idők legtermékenyebb matematikusa volt Cauchy, aki kicsi analízist is tanult, nem tudhatta kikerülni a nevét. Cauchy-módnál szerintem a kommentelő erre gondolhatott:
Cauchy-eloszlás
A részecskefizikában többek között a rövid életű részecskék energiaeloszlását írja le. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint minél rövidebb az élettartam, annál nagyobb a Γ félértékszélesség, azaz annál jobban eltérhet a megfigyelt részecske energiája a legvalószínűbb értéktől.
Mi köti össze a régi és új (adatbányász-)szemléletet?

Én amellett érvelek, hogy a magyarázó erő minősége/hiánya. Ha a historikusból felderíthető magyarázó erő hiány az erősebb/determinálóbb, sokkal esélyesebb a Black Swan. Ha meg nagyon (és hozzá jogosan) bízunk a rendelkezésünkre álló változók magyarázó erőjében, akkor csodákra lehetünk képesek előrejelzésben. Lám például a meteorológiai előrejelzés, minden problémája ellenére, mennyire erőteljes mára.

És mi a helyzet a kiinduló-impikáló poszttal? Főleg egy kis aktuál-politizálással?

* Normál ügymenetet nézve, nagyon erős Orbán/Fidesz biztonságérzetet jelentő bázisa:
+ Társadalmi beágyazottság
+ Saját képre formált/torzított választási rendszer
+ Hétéves EU költségvetési ciklus pénzesője most zajlik (nem korábban)
+ Migránsellenesség/-félelem országosan jelentősen kiterjedt közös platformja, mégha nem is eredményezett érvényes kvótanépszavazást is.
+ Vitathatatlan eredmények (pl.: bürokrácia-csökkentő e-SZJA, vagy dohányzás-szigorítás)

* Potenciális Change Point-t nézve:
- Pénzeső megállhat, főleg Brexit nyomában. Márpedig effektív pénz/delegálható erőforrás az kellhet a szavazatokhoz.
- Pénzesőt nem követett olimpia-léptékű, katartikus közösségi élményt hozó sikeres gigaberuházás. Cserébe a "state capture"-ig ható korrupció vagy a felcsúti foci/kisvasút méregként hatja át a társadalom testét.
- Adhoc, "agilis", kapkodós, hibázásokba torkolló, kézi vezérléses kormányzásban követeli magának a "Black Swan"-t. Az "unortodoxiá"-nak destabilizáló, kontraproduktív veszélyei is vannak.
- Időbélyeges közvéleménymérés nem elégséges a stratégia/taktika-alkotáshoz.
- Módszer/Akciózás felülírja a vezérelveket, a teljes faltól-falig tartó kiszámíthatalanság ösvényén. Erre példa az én olvasatomban (CEU-betámadás mellett) az olimpia-lemondás, a sikeres aláírásgyűjtés után. Fontosabb volt, sietve azonnal elvenni a levegőt a kiharcolt társadalmi párbeszédtől, politikai termékként kikukázva a távolról sem esélytelen kandidálást (a legtöbb esély most volt az újkori magyar kandidálások között). Majd bejelenteni, hogy a nem kis részben olimpia-specifikus gigaberuházások meglesznek így is (bízva a korányzati hatáskörben maradás erejében)
- Mégha jelenleg nem is látszik, összeadódhatnak kritikus tömeggé a szétszórt elégedetlenségek. Ha csak a Momentumos aláírásgyűjtést óta nézzük a világot: hetek óta történnek váratlan Black Swan mintájú, korábban sosem látott, meglepő események.

Az én konklúzióm: Orbán helyében én nem ülnék a babérokon: Talebnek igazat adok, túl keveset tudunk a világ működéséről, ha a jövő történései vannak a fókuszban, túlságosan bízunk a historikus adatainkban, régi eszközeinkben.

UPDATE, 2017.április 13, 20:30 

Nem vicc, Deutsch Tamás ultrakemény Fidesz-kritikát terjeszt a Facebookon

* Általam olvasott indexes "Mindeközben"-es posztok leghosszabbika.
* Éreztem én reggel, hogy kulcsfontosságú e blogposztot generáló poszt. :)
* Szenzációs az eredeti poszt szerzőjének Nicheblog-nak kommentje: "Még Deutsch Tomi is megosztotta. Ezt mondjuk nem tudom, hogy bók-e vagy kritika."
* Ha ennyire felületesen egyoldalúak és ugyanakkor beképzelten magabiztosak kormányoldalon, az egy újabb adalék a fentebb tárgyalt "Change Point" oldalon.

2017. április 10., hétfő

Elképesztő történések CEU-tüntetés mentén

1. Könyves-blog posztja, Nádas Péter nyílt leveléről:
Nádas Péter nyílt levelet írt Ádernek a CEU miatt
Eredeti FB-link
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014. Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227, sajto@keh.hu
Telefon: +36 (1) 224-5000
Áder János köztársasági elnök úrnak
Tisztelt Elnök Úr!
Arra kérem, hogy aláírásával ne hitelesítse a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítást.
Ezzel lényegében a „kevesebb több” elvének érvényesítését kérem Öntől. Meggyőződésem, hogy egy államfő számára ritkán adódik olyan alkalom, amikor egyetlen tollvonás hiányával ennyire sokat tehetne azért a politikai közösségért, amelynek egységét képviselni hivatott. Egység sohasem jöhet létre a rendezetlen vágyak, eltúlzott félelmek és fésületlen indulatok olyan örvénylésében, amelyben ez a törvénymódosítás megszületett.
Biztos vagyok abban, hogy Ön felette áll az ilyen szenvedélyeknek, hiszen pozíciójának méltóságát, morális legitimitását éppen ez a tartás adhatja.
Budapest, 2017. április 7-én
Üdvözlettel:
Nádas Péter
2. Komment1: Laszló Juhos · Osztályvezető, Magyar Villamos Művek (MVM)
Áder János úr
köztársasági elnök
Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
A REÁLIS ZÖLDEK KLUB képviseletében kérem Köztársaság Elnök urat, hogy írja alá a Közép-európai Egyetem (CEU) vonatkozó törvénymódosítást.
A Soros Egyetemen folyó posztgraduális képzés veszélyezteti a tudományosságot!
A posztgraduális képzésre csak azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek diplomával. Ezzel szemben a Soros Egyetemre főiskolai, egyetemi végzettség nélkül van lehetőség hallgatónak jelentkezni. A Soros Egyetemen végzettek alaptudományok ismeretének a hiánya miatt nem képesek a tudományos igazságok felismerésére. Viszonyukat a politikához Soros által képviselt ideológia határozza meg, amely szerint a nemzet javára tenni kívánó kormány kollektíven bűnös. A Soros Egyetemen végzettek az NGO-k aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplői lesznek, komoly közvélemény-formáló erővé válnak. Külföldről érkező pénzek lehetővé teszik számukra egyes média guruk megvásárlását, neoliberális elvekkel a közvélemény megfertőzését. A szabadság, az egyenlőség, a testvériesség, az igazságosság különböző jelentéseinek egyoldalú hangsúlyozásával, a demokratikus közvéleményt a nemzeti érdekek mellett tevő kormánnyal szemben manipulálják.
A Közép-európai Egyetem, Soros Egyetem Budapestre történt beépülése ezermilliárdokban mérhető kárt okozott a hazának.
A Soros Egyetemen is hozzájárult a rendszerváltás után folyó téves környezetpolitikának, amely lefejezte az évszázados hagyományokkal rendelkező hazai vízügyet.
A REÁLIS ZÖLDEK KLUB a külföldről egyes civil szervezetekhez évente több mint 7,2 millió forint támogatás értékét kisebb értékre javasolják meghatározni.
Tapasztalatból állítjuk, hogy a Duna- Kör emlőin felcserepedett és szocializálódott zöld szervezeteket 1994- től az Ökotárs Alapítvány Júdáspénz nagyságú összegekkel befolyásolta annak érdekében, hogy vízből és atomból a villany termelését ellenezzék.
Budapest, 2017. április 9.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
3. Komment2: Laszló Juhos · Osztályvezető, Magyar Villamos Művek (MVM)

Lovász László, szégyent hozott, árt a Magyar Tudományos Akadémia jó hírének
Lovász László, korlátolt, tökkelütött agyú elnöke a Magyar Tudományos Akadémiának, állítják a reális zöldek.
Lovász László alaptudományban képzettsége ellenére szembe megy a CEU budapesti működését szabályzó kormányzati akarattal, Lovásznak az MTA elnökének volna a feladata kifogásolni, hogy alaptudományok oktatása nélkül szakirányú képzés nem folytatható sehol.
Alapdiploma megszerzése nélkül Magyarországon sohasem volt lehetőség felsőfokú szakirányú képzésben diplomát szerezni, még magyar diplomát sem.

4.Reális Zöldek Klub - Tudományos közéletünk neves tagjaival, többek közt az általam nagyrabecsült Miskolczi Ferenc - MTA külső taggal, aki pár hónapja ezt a levelet írta.
From: fmiskolczi@cox.net [mailto:fmiskolczi@cox.net]
Sent: Monday, July 13, 2015 2:26 AM
To: Juhos Laszlo
Subject: Re: FW: VÁLASZRA VÁRVA

Kedves Juhos Laszlo,

végignéztem Haszpra irományát és ennyit mondhatok róla:
Meglehetősen sajnálatos, hogy az MTA MTB elnöke Haszpra László összetéveszti a tudományos vitat illetve eszmecserét egy értéktelen informális levelezéssel. Természetesen sem idom sem szándékom nincs a politikusok és korrupt klíma szakemberek által hangoztatott alaptalan eszmékkel és elképzelésekkel hadakozni.

A hivatásszerűen légkörkutatással foglalkozó Haszpra László kvantitatív véleményére az alábbi két sarkalatos kérdésben lennek kíváncsi:

A légkor infravörös optikai vasatagsága az utóbbi 60 évben ( és 1948-2008 közötti bármely 30 éves rész idő -intervallumban) állandó, tau = 1.87. A széndioxid növekedése miatti IR abszorpció növekedés nincs jelen. Ez nem levezetés, elmélet vagy hipotézis, ez egyszerű empirikus tény. Az MTA MTB elnökétől elvárható lenne egy kimerítő kvantitatív válasz a fenti tényre. Természetesen itt nem várom el, hogy Haszpra László kitérjen azokra az elméleti-energetikai megfontolásokra, amelyek messze alátámasztják a fenti empirikus tényt.

Mielőtt a globális átlagos félszíni hőkapacitásról érdemben értekeznénk, keretetek köze kellene szorítani, hogy végül is mi a célja a vitának. Klimatológusok általában hosszú időintervallumra vonatkozó átlagos elhatárolt beszélnek.
Lokális, zonális és rövid periódusú, többnyire kis amplitúdójú sztochasztikus változások érdektelenek, azok mind a kvazisztatikus átlagos globális klíma beállításának irányába mozdítják a rendszert. Számítási eredményeim nagy része hosszú időtartamra vonatkozó planetáris átlagos szituációra vonatkoznak. A fizikus társadalomnak meglehetősen kiforrott véleménye van az energiamegmaradásról, disszipativ kaotikus rendszerekről és az izolált rendszerekben érvényes időátlagokról. Második, az MTA MTB elnökéhez intézett kardinális kérdésem azzal a ténnyel függ össze, hogy bolygónk globális sugárzási mérlege +/- 0.01 W/m2 szinten stabilizálva van. ( A számítások a TIGR2 és NOAA adatbázisokra vonatkoznak).

Az a merhetetlen sok szemet, amit a globális sugárzási egyenlegről az állami 'szaklapok'-ban olvashatunk az végsősoron tudományos katasztrófa. Amennyiben a fenti két empirikus tény nincs kellőképpen tisztázva, úgy a további eszmecsere minden szempontból értelmetlen.

----- Néhány egyéb gondolat

Megjegyeznem meg, hogy Haszpra László az óceánok szerepéhez fűzött hiedelme körülbelül annyit ér, mit amennyit a párolgásnak és kondenzációnak a légkör IR optikai vastagságának beállításában játszott szerepéről tud - azaz gyakorlatilag semmit.

Kedves Haszpara László, tényleg úgy gondolja, hogy a véges (bármekkora, ismeretlen) hőkapacitása a felszínnek felborzoltja egy izolált rendszerben a sugárzási energia megmaradásának törvényét ?? Nem kellene valami időállóval esélyt adni alapvető fizikai törvényeknek?

Nézzük ezt az idézetet:
"A felszínre előírt energia-egyensúly azonban nem csak azt jelentené, hogy a felszíni hőmérséklet nem reagál a légkörbe bocsátott üvegházgázokra (azaz az üvegházhatás állandó, nem megváltoztatható), hanem azt is, hogy nem reagálna a napsugárzás megváltozására sem. Ez utóbbi következtetés valószínűleg a laikusok figyelmét is felhívná arra, hogy itt valami nagyon nem stimmel."

1- Első két kérdésem empirikus tényeket fejez ki és mint ilyen semmi sincs feltételezve .
2- Fel kellett volna tűnni, hogy egyenleteimben az összes sugárzási fluxus aranyos a rendszerbe lépő összes energiával.
3- A nagybetűs ÜVEGHÁZHATÁS-ról sem Haszpra Lászlónak sem Major Györgynek sem az IPCC-nek halovány sejtelme sincs.
4- A hiányzó vita a publikalt eredményeimről teljes mertekben érthető, ha figyelembe vesszük, hogy
- nem állami érdek a folyamatos hazudozás leleplezése ami az üvegházhatás és a légköri co2 növekedésen alapuló globális felmelegedés korul van
- senki nem rendelkezik olyan sugárzásátviteli kóddal ami a lehetővé tenne a kvantitatíve ellenőrzését eredményeimnek.

Ezzel itt be is fejeznem....

Az további iromány nagy része szokásos propaganda szöveg, amivel az embereket próbálja ijesztgetni olyan ismeretlen eredetű, ismeretlen mechanizmusú és ismeretlen hatasú folyamatokkal - nyilvánvalóan financiális érdekektől motiválva - amivel az adófizetőktől pénzt lehet kisajtolni, minden kézzelfogható eredmény nélkül.

Részemről - annak ellenére, hogy semmilyen pártnak, mozgalomnak vagy vallásnak nem vagyok vak követője - reális zöldnek vallanám magam, és minden olyan intézkedéssel ami a tisztább és egészségesebb környezet megteremtéséhez vezet egyetértek. A co2 üvegházhatásán alapuló globális felmelegedés hazugságára ehhez nincs szükség.

Tisztelettel:

Dr. Miskolczi Ferenc
MTA Külső Köztestületi Tag
 

Az ember csak kapkodja a fejét: Mi van????????????????????

CEU-tüntetés egy érdekes aspektusa - beágyazottsági harc

.
És nagyon nehéz lesz róla - hogy ne mondjam lehetetlen - politikamentesen, vegytisztán szakmai szempontból írni. ;)

Amit tegnap vasárnap láttunk CEU-tüntetés címén, az valahol egyfajta „beágyazottsági harc” is, ami különösen érdekes lehet Barabási-Albert publikációi óta méltán népszerű  hálózatelméleti megfontolásokból.

Hogyan definiálom én a hálózati beágyazottságot? Résztvevő hálózati csúcsok számossága "szorozva" belőle induló koherens(!) élek erőssége. Nyilván csak a szigeteken belüli élek relevánsak a beágyazottság erősségének számolásakor, míg a szigeteken kívüliek képezik a "zaj"-t. Fontos subfeature még a részgráfok "erősen összefüggő" mivolta is.

Egyfelöl adott ugye Orbán Viktor és a Fidesz mély és erős társadalmi beágyazottsága (ami esetleges meglepetés híján) kvázi garantálja 2018-as országgyűlési választási sikerét, jelen állás szerint. Mindezt csak erősíti, ám nem übereli (erősségben) a saját képre formált/torzított választási rendszer. Ezt vitatni, kellő távolságból szemlélve az egészet, elég nehéznek látszik.

Másfelöl van a CEU beágyazottsága nemzetközi tudományos közéletben, ráadásul objektív mércével is nagyon komolyan számszerűsíthetően. Amit Orbán Viktor perszonális hadjárata során esetleg alábecsült, adhoc kézivezérlést sokszor (túl) erősen preferáló politizálásában.

Mi minden következhet ebből a beágyazottsági aspektusú harcból?

* Orbán kiszabadította a palackból a szellemet (ebből az aspektusból is). Nyitott egy olyan frontot - ad absurdum saját maga ellen végső soron -, hogy lehet beágyazottság ellen harcolni, ami kőkemény valós tapasztalatokat adhat saját önmaga ellen is.

* Ráadásul mindezt úgy, hogy az ellenség beágyazottsága legkisebb mértékben sem látszódik veszélyeztetve. Van az egésznek tehát egy "öngyilkos küldetés" feelingje is, azáltal, hogy extrapolálva úgy veszít erősen kockázatos taktika mellett, hogy nem nyer semmi relevánsat.

* Újabb adalékként látható Orbán preferációja az erőből/lendületből való adhoc "agilis" kézi vezérlés irányába. Ami egy politikusnál nemfeltétlen nyerő stratégia (símán lehet hosszabb távon "sírasója" pláne ha hibalehetőségekkel tarkítottan feszültségtartó, -fokozó akciózásokkal párosul). Mutatja ezt
+ a sietség (pár nap alatti törvényhozáson keresztülhajszolt Lex-CEU)
+ mélyebb következményekbe való látnivaló nem belegondolás (előrejelzési aspektusok szokásosan teljes ignoranciájával, szimplán csak közvéleménymérésekkel dolgozva).
+ Orbáni "villámháború" koherens peremfeltétel-rendszere
#Trumpi gondolkodás, metodika adaptációja
#Áder köztársasági elnök problémamentesnek gondolt segítsége
#Konszolidáció-ellenes feszültség-keresés és/vagy -keltés potenciálisan sikeres állomása.
#Társadalmi beágyazottság mentén történő valószínűsíthető támogatás: "gonosz Soros" kapcsán
stb.

* Adhoc kézivezérlés elvileg is esélytelen teljes kontrollálhatósága mellékhatásként olyan folyamatokat indukálhat, amik növelik a kontrollálhatatlanságot. A CEU (és mellette más erő) olyan harcokat vívhat meg távolról sem esélytelenül, amiket saját akaratból eszében sem volt megvívni, kritikus töneg/feszítő-feszültség hiányában.

* Napok alatt is történhetnek érdemi történések egy alapjáraton vastagon hosszúnak és/vagy nehéznek ígérkező  olyan harcban, mint a "beágyazottsági harc". Az orbáni potenciális - ügymenti - nyereség apadása, illetve CEU-s veszteségek minimalizálódása már most felsejlik a horizonton.

* Bár a Fidesz/Orbán beágyazottsága magyar kontextusban nagyobb és erősebb, mégis a több félelem hozzájuk kötődik a komplementerből. Ugyanis a kérdés fontosságát, a komplementer jobban érzékeli és méri valóságészleléseiben. Míg ugyanebben a megközelítésben a CEU magyar kontextusban kevésbé tárgyalt nemzetközi beágyazottsága kisebb mérete mellett is, erősebb explicit támogatással párosul. Magyarán ha van értelme a tárgyalt beágyazottsági harcról beszélni, akkor mind motivációjában, mind módszertanában Dávidnak is van esélye Góliát ellen küzdeni.

Stb. És mindez csak egy hevenyészett ebéd elötti elsőkörös nekifutás volt a témában. :)

2017. április 4., kedd

"Nem volt elég fiatal, kirúgták a Virtuózok zsűritagját"

Nem volt elég fiatal, kirúgták a Virtuózok zsűritagját

Az M1 komolyzenei tehetségkutató rövidesen induló harmadik évadában már hiába keresnék a nézők a zsűriben Szenthelyi Miklóst. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművészt a Bors szerint indoklás nélkül rúgták ki, a köztévé azonban a lap kérdésére az alábbiakkal magyarázta a döntést:

"A licenctulajdonossal egyeztetve a közmédia azért döntött a zsűricsere mellett, hogy a fiatalítás szellemében a Virtuózok harmadik évadában olyan zsűritagok is szerepelhessenek, akik fiatal koruk ellenére nemzetközileg is elismert művészeknek számítanak, és véleményük által értékes szakmai tanácsokkal gazdagodhassanak az ifjú versenyzők" - állt a sajtóosztály válaszában. Maga Szenthelyi nem akart nyilatkozni.

A Bors tudni véli, hogy Szenthelyit nem tartották elég fiatalosnak, talán túlságosan ősz volt a haja, egyszerűen nem mutatott jól a zsűriben, ezért kellett mennie. A helyére mindjárt két új tag is érkezik, ugyanis az eddig négyfős zsűrit öttagúra duzzasztják: két Liszt-díjas zenész, a csellista Várdai István és a zongoraművész Balázs János is csatlakozik.

A Bors értesülései szerint Szenthelyinek meglehetősen méltatlan körülmények között kellett távoznia, a kirúgásához semmilyen indokot nem fűztek. Pedig épp a hegedűművész volt az, aki szakmai és minőségi felelősséget vállalt a műsorért az induláskor.

Erősnek ígérkezik a mai nap. Még ebédidő sincs és túlvagyunk egy brutálisan erős interjún, meg egy ilyen híren, mint a fentebbi. ;)

Batta András vajon képernyőképesebb, merül fel azonnal a kérdés.... ;)

Azt gondolom szimpla belterjes iszapbírkózás az egész, esetleg másodlagos szempontú vérfrissítés jelleggel (és a hírek szerint még ez sem sikerül kulturáltan abszolválni, hiszen Szenthelyi nem nyilatkozik, a kommüniké meg minden csak nem ízléses vagy pláne hihető).

Az egész formátum, koncepció, zsüriszisztéma egy szégyen (nem menti azt sem, hogy állítólag értékesítették is külföldön)
Ahogy egyébként már többször is írtam itt a blogon, legutóbb a MINDENKI Oscar-díja kapcsán, egy gigantikus hosszúságú 55KB-s blogposztban.
A művészet, a valódi verseny, a gyerekek megcsúfolása, laikusnak is kirívó csalásokkal tarkítva.

Amolyan NER-es típusú, akolmeleg, presztízsfitogtató képződmény az egész "Virtuózok", pontosan analóg módon, mint az ország gázszerelő típusú oligarcha-rétege.

Kiváncsi vagyok, hogy a második évadra rapid módon csökkenő nézőszámok hogyan alakulnak majd (műsort magát már az I.évad visszásságai óta nem nézem, maximum egy-egy közfelháborodást keltő csalást nézek vissza a netről, mint amilyen Kelemen Gazsival kapcsolatos volt).

Egyébként én is úgy tudom, ahogy a Bors, hogy Szenthelyinek volt messze a legkomolyabb perszonális brandje a Virtuózokban, egyúttal ő volt a formátum legnagyobb éceszgébere.