Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. január 18., szerda

Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában

.
Klímakatasztrófa előrejelzése

Lassan 7 éve annak, hogy elsőként megnyilvánultam klímaelőrejelzési-témában itt a blogon. Az öndicséret mindig büdős, de nem hallgathatom el, ma is jó olvasni akkori soraimat. :) Ez annyira nem-triviális az én esetemben, hogy értelmezésemben említést érdemel, elnézést kérek érte (konkréten ez fordítva szokott lenni az esetek nagy százalékában, azaz utálom magamat visszaolvasni, ahogy egyébként a saját képeimet és hangomat is rossz szájízzel érzékelem).

2017-es klímaelőrejelzési reloading kapcsán az alábbiakban felidézem azt a Peak Oil --- Egy Korszak Vége --- index.hu-s fórum-os beszélgetést (Hetesi Zsolt aktív közreműködésével), ami végeredményben ehhez a fenti blogposzthoz vezetett. Igyekszem hét év tapasztalatát friss mostani poszt-kommentekbe is belesűríteni. A topik-hozzászólások 2009.12.29-2010.10.06 közötti időtartamot fogják át. A hozzászólásokból csak a tárgy szempontjából fontos releváns részeket másolom ki ide.

Jó lenne sokkal többet idézni, az egész sztorit is felelevenítve akár, de sajnos ez itt alább már így is kezelhetetelenül hosszú, szeressem bármennyire is a hosszú blogposztokat, no meg magát a témát.

99654-tnsnames.ora
Ha már ennyire benne vagyok, még egy szellemi onanizálás, évszámvarázslás-ügyben, az exponencialitás jegyében (torzítótényezők teljes figyelmenkívül hagyásával). ;) "A valósággal nincs semmilyen kapcsolat, ha mégis lenne, akkor az csak a véletlenek játéka lehet." ;)
* 176 év -> (1679-1855) Ipari forradalom
* 88 év -> (1856-1944) Olaj forradalma
* 44 év -> (1945-1989) Kapitalizmus és szocializmus versengése
* 22 év -> (1990-2012) Nyugati eredetű (multis?) globalizmus egyesített kapzsisága, 2008-tól Kínával súlyosbítva, ami nyugat alapjait is fenyegeti
* 11+5+2+1 év -> (2013-2032) V-É-G-J-Á-T-É-K????
Egyre kevesebb idő jutna egyre nehezebb és megoldhatatlanabb problémákra?
Avagy jönne a kánaán, ahogy a mai (már linkelt) indexes publicisztika ezt érzékelteti?
* A jövő régóta nagyon foglalkoztat, nem véletlenül lettem adatbányász.
* A közismert bonmot szerint (tulajdonítják Mark Twaintől-Niels Bohrig sokaknak): "Jósolni nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan".
* Alapkérdés volt számomra mindig is, hogy
+ milyen információ-mennyiség és minőség mellett
+ mit lehet korrekten tenni a előrejelzés témában,
+ milyen interpretálás mentén.
* Nyilván a lehetséges jövőbeli scenáriók mindenkori felvázolása engem is érintett.
* És bár derüs optimista személyiség szeretett bennem lakni, a történelmi tapasztalat
+ összeomlások,
+ e fenti hozzászólásban is tárgyalt modernkori (megszaladó?) gyorsulások,
+ különbség("ollónyitogató")-extremitások,
+ etc
azt mondatták velem hét éve is, és egyébként ma is, hogy inkább korszakhatáron vagyunk és inkább fájdalmas jövőperspektivákkal.
* De ez sosem akadályozott meg engem a kötelező elfogalatlanság mentén, hogy kizárjam a negatív perspektívák közül az odanemvalókat (ellenkező előjelű információk bejöveteléig). Ilyen ugye a tárgybeli klímaelőrejelzés.
* A kommentem a világban érzékelhető gyorsulások egy szubjektív lecsapódása. Számomra egyébként ma sem vesztette el aktualitását.
99685-berci222
Láttam a HirTV-ben két clipet (talan Zöldövezet), a mindenki számára elérhetö interneten néhány további videoclipet, néhányszor belenéztem a blogotokba, valamint ebben a topikban is megjelent egy és más rólad/rólatok.
Ezek alapján nehezményezem a
- túlzottan kisarkított,
- populisztikus,
- sokkolásra elökészített,
- hatásvadászó anyagot.
Konkrétan:
Nem értek egyet
- a mezögazdaság ERoEI-jarol mondottakkal (mármint, hogy az érték 1/10),
- a Húsvét-szigetekröl mondottakkal (az éhezés bizonyitott, az okokrol nagyonis megoszlanak a vélemények), valamint pl.
- az indiai példáddal sem (mármint, hogy India lakossága rövid idön belül visszaszabályozodik a mai ~1,2 milliárdról 200 millió alá, mert nekik az dukál és jár). Valamint az a véleményem, hogy átestél a ló másik oldalára és teljesen a "worst-case scenario" magyar "evangelistájává" valtal (feltartóztathatatlan 4-5%-os éves olajvisszaesés, ...).
* A zseniális berci222 nagyon ütős hozzászólása, Hetesinek címezve.
* Hetesi Zsolt médiatudósról és ffek-járól szól a hozzászólás. A "médiatudósság" megjelölést a klímatémában kulcsfontosságú Miskolczi Ferenc-től "loptam", aki ezt Zágoni Miklós kapcsán emlegette. Az egész téma külön blogposztot érdemelne, remélem sor kerül majd egyszer arra is. A dolog pikantériája kettős:
* Hetesi Zsolt úgy médiatudós, hogy Miskolczi Ferenc meg kifejezetten nem az. Miskolczi egyik legnagyobb hibájának pont azt róják fel, hogy kommunikációs gap van közte és a tudományos közösség között. Ezen utóbbi években javított: fennvan a YT-on videó, amint KFKI-ban előadást tart értő magyar fizikus közösségnek.
+ Miközben Hetesi elég csúnya eszközökkel (média[-fegyver])-erőből negligálja - tudományos akolmelegből - Miskolczi munkásságát (egy-egy odavetett mondattal próbál meg kiütni egy többévtizedes komoly szakmunkát, nem szakterületi - "légkörfizika" - hozzáértőként). Azaz a médiát fegyverként használva befolyásol, semmint tisztáz. Ez önmagában külön blogposzt témája: itteni kifejtésére nincs most tér és erőforrás. Mindevvel két probléma is van: (1) nem segíti a tisztánlátást, lásd mai napig tudományosan nyitott a kérdés (2) nem az a tudomány, amit Hetesi csinál, hogy prekoncepciózusan (lásd hozzá például a Viriáltételes ámokfutását) odasodródik a nagyobb százalékos akolmeleg tudományos konszenzushoz, hanem az a tudomány, amit Miskolczi csinál, hogy megkísérel tudományosan megoldani egy tudományos szakkérdést (felvállalva az esetleges bukást, önnön meghaladást).
+ Berci az evangélistát (örömhírhozó eredetileg) idézőjelbe tette, én úgy fogalmaznék, hogy Hetesi Zsolt tisztázást gátló zajkeltő inverz-evangélista (gondolkodtam a "komplementer-evangélistá"-n meg az általam most iziben frissen képzett "horrorizalistá"-n is, de kevésbé tetszettek). Legalábbis volt akkoriban mindenképpen, járva a különféle TV-stúdiókat riogatásaival.
+ A "peak oil" témában Hetesi és köre konszenzussal köztudhatóan csúnyán nagyot bukott ("sarkított" előrejelzéseket tekintve), köszönhetően például a földi fosszilis kincs könnyen elérhető részének kiterjesztésében történt technológiai előrelépéseknek. Szerencsére ez itt most offtopik, így legyen egyelőre ennyi elég: azaz nem kell foglalkoznom Hetesi idevágó esetleges mea culpáinak felkutatásával.
* A "sokkolás" realitását illetően érdemes felidézni egy korabeli - az egyébként szörnyű - Veiszer Alinda készítette Zárórás adást, a legfrissebb TED-es Hetesi előadással. Side effectként megjegyzendő az utóbbinál, a különösen visszatetsző az önfényezése (saját professzor urazásának poénbafoglalása, majd később saját tudományos szerepének/jelentőségének nevesített kidomborítása: ilyet általában a valódi tudósok meghagynak az utókornak, nem maguk végzik el)
* Ami a "populisztikus"-ságot és "hatásvadászat"-ot illeti, az a legdurvább a médiatudós Hetesi esetében. Ugyanis szakmai inkorrektséggel párosul.
+ Íme illusztrációnak egy újabb keletű bepozicionált Hetesi-videó.
+ Már a felvezetés se semmi (AGW=Antropogén Global Warming): "szoktak lenni még ma is emberek akik kételkednek abban, hogy az éghajlatváltozást az ember okozza".
Majd jön egy hatásvadász tálalásban egy szakmailag - nézetem szerint - védhetetlenül inkorrekt alábbi ábra. Azt gondolom ugyanis elvi alapjai hiányoznak a  Hetesi-féle tárgyalásnak, miközben hallgatói érzelmekre próbál hatni. A tengely-skálázási problémákon felül ezzel az a probléma, hogy az ábra olyan korrelációt súlykol, ami
+ prekoncepción alapul a tárgyalása (AGW), símán lehet koincidencia
+ nem eldöntött tudományos kérdés egymásra hatásuk
+ de ami a legfontosabb: két darab skalár idősor (diszkrét skalár értékeket tartalmazó egydimenziós vektorokkal) van az ábrán, ami a dolog természeténél fogva nem tartalmaz semmi extra - adatban lévő - korrelációs információt kettejük között (amit prezentálni lehetne, ami az egésznek értelmet kölcsönözne). Ez az egész ábra maximum kutatási (pl.: verifikálási) kiindulásnak jó, nem pedig PhD-zett fizikus médiatudósi hatásvadász tálalásnak.
+ A legnagyobb poén az, hogy teoretikusan nézve többszörös multivariate timeseries esetén is hiányzik a korrelációs információ az  diszkrét értékeket tartalmazó idősorok között: magyarán hiába futna fel több idősor is párhuzamosan, önmagában ez még nem rántana fel semmilyen másik görbét. Ha ez így van (hiányzik a konkrét effektív fizikai tartalom az ábrából), akkor a pontos korreláció megmutatásához viszont már többnyire fizika kell, az IPCC-s meg médiatudósi hozzállás édeskevés.
+ Ez alább bizony prekoncepciós csúsztatás, hangulatkeltés és félrevezetés így ebben a formában (ahogy a videón látjuk). Ilyeneket Antalffy-Tibor szokott elkövetni trash-blogján.



+ Fontos további adalék, hogy itt diszkrét adatok vannak függvényszerűen ábrázolva, és nem matematikai analizisben szépen folytonos függvények. Ami akkor perdöntő, ha az itteni ábrán a már nem látszódó 2008 utáni prediktált jövőbeli folytatást akarnánk meghatározni előre. Analitikus függvény esetén nincs gond: x,f(x) gond nélkül számolható ábrázolható. Nem így diszkrét mért értékek esetében, hiszen ott (x, f ([0,x-1]) AI machine learning algoritmusra vagyunk utalva (ami interpolációtól, timeseries svd-ig(!! merthogy ilyen is van) bármi lehet). Marhára nem mindegy, hogy tudományosan verifikált explicit formulából jön a következő érték avagy implicit közelítő valami egyébből. Amire oly szépen mutat rá berci222.
+ Ez egy még fontosabb további adalékot implikál. Ugyanis az IPCC 2500+ tudósa, az a bizonyos akolmeleg 97% konszenzusos tömeg, alapvetően ilyen statisztikai, mesterséges intelligenciás ("adatbányászós") modellekkel dolgozik (láthatóan rosszul). Igazi rendes sugárzásos légkör-fizikát egyedül Miskolczi Ferenc csinál. Sem Zágoni Miklós, sem Hetesi, sem IPCC: ugyanis, ha ezt tennék, semeddig nem tartana nekik utánaszámolni publikus dataseteken történő Miskolczi modellszámításoknak. Ők csak annyit tettek le eddig az asztalra, hogy "ideológiai" alapon ködszurkálással verbálisan kötözködtek Miskolczi (fizikai!) modell-interpretációjával. Ezért oly kevéssé hatásos meg hiteles Zágoni Miskolczi melletti kiállása (kombinálva más szakmai problémákkal), és még kevésbé komolyan vehető Hetesi bármely idevágó megnyilvánulása. 
+ Mindenki a munkát akarja megspórolni az alapból és csak minősítgetni akar a felépítményben, amit oly joggal nehezményez(ett) Miskolczi mindig is. Arról már nem is beszélve, amikor olyan selejtemberek, mint Antalffy Tibor Exxon-lefizetettséggel vádolja azt a honfitárs Miskolczit, aki életét és karrierjét tette fel arra a fizikára, úgy hogy még a Nasa-val is szembement és ezért inkább vaskereskedésből (Exxon irodákban ezt biztosan jól lehet prezentálni projekt-értekezleten) tartja fenn családját meg teremti meg belőle a kutatás-publikálás lehetőségeit, miközben Hetesi meg például Matolcsy pénzekből mondja a nagytutit (csak pechére kitudódott a dolog).Érdekes idevágóan, hogy  egy Antalffy oly érzékeny Miskolczi, Zágoni nem létező Exxon lefizetettségére, vajon az ővele "izomorf" Hetesinél - bizonyítottan hasonlóan sötét - lásd elveszett "közpénz-jelleg", meg törvényes elszámoltathatósági hiányban szenvedő - hátterű (le)pénzelés - ugyanúgy szemet szúrt-e neki valahogy. ;)
PS: Különbözőek vagyunk, különböző ízléssel. Én nem sajnálom a dupla pénzt sem Hetesitől, de minden ilyen kutatási pénz legyen világos, törvényszerű, elszámol(tat)ható, ne ízléstelen Matolcsy-s feudális adomány, ráadásul alapvető módon titkolózásra hangszerelve (amit H.Zs. egyébként oly nagyon szeret a média-komplementer világban). Vagy a pénznek nincs szaga, vagy én vagyok túl finnyás orrú.
+ Szumma-szummárum Hetesi olyan következtetést akart az ábrával közvetíteni, ami ugyan látványos, csak éppen a veleje hibádzik, sőt általa teljességgel elhallgatott.
* És akkor egy szót sem szóltam még berci222 konkrétumokat illető felvetett problémáiról (mert itt offtopik, ugye).
99686-berci222
* Lineáris (vagy közel lineáris) folyamatok esetán a múltból kb. előre lehet jelezni a "jövöt". Exponenciális folyamatoknál a múlt rossz tanácsadó, a hiba túl nagy lesz. És pechünkre a következö évtizedekben különbözö és számos exponenciálisan alakuló folyamat konvergenciájának leszünk szemtanui. Ahol mindenféle prognózisnak csak akkor van értelme, ha azt nemlineárisan végezzük. A múltból kibányászott dolgok, max. tájákoztató jellegüek lehetnek.
* A XX század során a fejlödés (a jelentése vitatott, de azert fogadjuk el általanosságban) a század végén az elejéhez viszonyitva a 7-szeresére gyorsult. Ez a folyamat nem állt le az évezredfordulóval. Tehat kb. a jelen évszázad elsö negyedében (30 évében) kb. akkora változásra lehet számitani, mint az elmúlt 200 évben. Ebböl már 9 év eltelt.
* Kérdezlek téged. Szerinted mennyire pontos prognózis születhetett volna 1800-ban (az akkori ismeretszintröl indulva, kb. Napóleon ideje) a következö 200 év eseményeinek elörejelzéséröl? Hát, kb. ilyen pontos lesz a mostani elörejelzés is a következö 20 évre. (Ennek ellenére bizonyos trendek, föleg a technológia fejlödését illetöen nagyon makacsak es jól láthatóak, persze csak akkor, ha logaritmikus koordinátarendszerben nézzük öket).
* Az én szempontomból legfontosabb berci222-hozzászólás (ami konkréten máig tartó ihletett adott). Minden hibájával együtt is központi fontosságú általában is.
* Én (és ma) nem szűkítenék "exponenciális"-ra, hiszen sokszor nem matematizálható ennyire pontosan egy-egy folyamat, amiről ugyanakkor látszik, hogy progresszív haladvány menti (hatvány, exponenciális, faktoriális, stb.)
* Én (és ma) az "exponenciális" folyamatokat viszont leszűkíteném a "felfutás elötti"-ek (begerjedők) részhalmazára (diszkrét világban ugye), mert csak arra 100% tutibiztos a múltból való előrejelzés értelmetlensége.
* Én (és ma) a konvergencia szót is próbálnám valahogy pontosítani vagy "szuperponálódás" mentén, vagy "egymás erősítése" (gyengítés/kioltás helyett) mentén. De ez apró részletkérdés, hiszen értjük miről van szó.
* Én (és ma) úgy fogalmaznék, hogy prediktálásra alkalmas lineáris vagy nem lineáris folyamatok esetén lehet előrejelezni. Amivel szemben áll a prediktálásra teljesen alkalmatlan felfutás elötti "progresszív haladványos" vagy berci222 által említett "gyorsuló" folyamat.
* Az alábbi két ábrát Válas György: A klímaváltozásokról I. KFKI-s előadásának prezentációjából loptam. Vegyük észre, hogy az előadó által kifogásolt első ábrában minimum két dolog problémás (a jövőbeli szaggatott "egyenes"-ségen felül):
+ iránya (felfelé vagy lefelé mutat)
+ és ami legfontosabb: a meredeksége:
Vagyis a mínusz és plusz végtelen közé bárhová mutathat iránytól függően, a függőleges tengelyen. Ez minden csak nem korrekt prediktálás.
* Ezért jelenthető ki, hogy progresszív felfutás elött lehetetlen felfutást prediktálni. A skalár idősorban ugyanúgy nincs meg hozzá a szükséges plusz információs tartalom. Szükséges információs tartalom nélkül meg kár, sőt felelőtlenség is prezentálni.
+ erre mondom, hogy berci222 minden esetleges verbális pontatlansága ellenére, a fő üzenet kristálytisztán gyönyörű, gránitszilárdságú és brutális léptékben erős.

* Berci222 gyönyörűen fogalmazott a "tájékoztató jelleg"-gel. Pont arról van szó mint látható, hogy bizonyíthatóan prediktálhatatlan a progresszív/degresszív haladányos folyamat a megszaladás/begerjedés elött. És mivel a tárgyunkban kulcsfontosságú a megszaladó/begerjedő (klímánál üvegházhatás, ugye), el is érkeztünk posztunk egyik "csúcspont"-jához. És amilyen triviális az egész, annyira durván negligálja Antalffy, Hetesi, IPCC "97%", etc..
* A tájékoztató jelleg elötti mondat nyilván pontosításra szorul, de vegyük észre a lényeget abszolút nem érinti!
* Berci222 mondandóját tökéletesen támasztja alá a "Napoleón"-os költői kérdése. Nemhogy 200 év, de 20 év távlatában is reménytelen előrejelezni felfutás elötti gyorsuló folyamatokat.
99692-tnsnames.ora
* Lineáris (vagy közel lineáris) folyamatok esetén a múltból kb. elöre lehet jelezni a "jövőt". Exponenciális folyamatoknál a múlt rossz tanácsadó, a hiba túl nagy lesz.
* Ezzel én például maximálisan egyetértek. Mondjuk én úgy fogalmaznék a magam számára, hogy exponenciálisnak sejtett folyamatoknál az előrejelzés-megbízhatósága egyre könnyebben kérdőjeleződik meg egyre hosszabb időtávra vonatkozóan (abban az esetben, ha nem bizonyított képlet alapján történik az előrejelzés).
* Én mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy a jó előrejelzés sokszor a kezünkbe tud kerülni, az a kérdés, hogy a sok előrejelzésből hogyan találunk erre rá -> például Nouriel Rubini nevét kár, hogy a 2008-as válság kirobbanás _után_ jegyeztük meg. Meg egyszer a Jehovások is beletrafálhatnak (még ha ennek kicsi is a valószínűsége)
* Az IPCC-s (üvegházhatásos, pozitív visszacsatolású) globális felmelegedéses, 2050-2100-re vonatkozó előrejelzését is szerintem ennek alapján érdemes szkeptikusan kezelnie a laikusnak, aki nem látja át a részleteket.
* A kommentemet ma is vállalom. : ) A dolog szépsége, hogy ekkor még nem esett le a nagy tantusz nálam, vagyis berci222 korábbi hozzászólásának átütő ereje. Magyarán itt még klímatémában továbbra is úgy vagyok armageddonista vagyok, hogy jelzem a témát érintő problémákat (szakmai alapon).
* Az általam felvetett problémák:
+ az exponenciális-előrejelzéses megbízhatóság
+ Rubini-előrejelzés helyességének jóság-azonosítása
+ IPCC előrejelzési-probémák részletek hiányában.
+ Sőt a pozitív-visszacsatolás jelzésével implicite azonosítom a tárgyalandó megszaladni tudó progresszív folyamatokat (előrejelzés kontextusában).
* Azt mindenképpen jelezném hét év távlatában, hogy
+ berci222 és én egy hullámhosszon voltunk, értettük miről szól a thread.
+ kicsi hozzászólásom eléggé "velős"-re sikerült. :)
+ Hetesi semmi kommentelhetőt/inspirálót nem talált benne (csak a tények rögzítése érdekében mondom)
* Már ekkor is jeleztem, hogy egy prediktált skalár szám kimondása önmagában semmit nem ér, mögé tett indoklás nélkül.
* Ma már tudjuk, hogy az IPCC azért jelez előre rosszul tág határok közé hőmérséklet-felfutást, a sok egyéb mellett (pl.: adathamisítás mellett), mert a fentrebbiekben tárgyalt előrejelezhetetlen felfutásra készít modelleket.
* A legfontosabb az egész sztoriban pedig az, hogy alapvetően hitsztori, még Hetesinél is, egészen addig, amíg nem pontosítja miért hisz az IPCC-előrejelzéseknek. És ahol hit van, ott mindig van vallásháború is (aminek felkent képviselői Antalffy, Hetesi, etc.), ezt láthatjuk a témában, nap mint nap.
99694-H. Zs.
* "Lineáris (vagy közel lineáris) folyamatok esetén a múltból kb. elöre lehet jelezni a "jövőt". Exponenciális folyamatoknál a múlt rossz tanacsadó, a hiba túl nagy lesz."
* Látod, megint nem vagy teljesen pontos... Nem az exponenciálison, vagy a lineárison múlik ez, hanem a rendszer viselkedésén. Ha olyan a rendszer, hogy a viselkedése teljesen periodikus marad, és benne a periodikus pályák száma (!) exponenciálisnál lassabban nő, akkor a rendszer nem kaotikus, egyébként az.
* A kaotikus rendszerek jellemzője, hogy bennük a hiba idővel exponenciálisan terjed. Azaz nem a lineárisság/nemlineárisság a döntő, hanem az érzékenység a kezdeti feltételekre. A determinisztikus káosz olyan jelenségeket ír le, amik nem előre jelezhetők.
* Gyönyörűszép demonstráció, hogyan vitte félre teljesen Hetesi, a berci222 által megkezdett diskurzust, pedig még az "előrejelzés" kulcsszó is szerepel Hetesi hozzászólásában, miközben már akkoriban is tudhatóan alapvető módon volt jelen Hetesi szövegeiben a "gyorsulás", "exponenciális".
* Berci222 percig nem hagyott kétséget, hogy ő diszkrét világról beszélt (lásd ugye "Napóleon"), azaz legkisebb mértékben sem folytonosos analizisben vagy differenciálegyenletekben gondolkozott.  Miközben meg Hetesi pont fordítva kijött ("maga képére formálva a threadet") a diszkrét-világból a tárgyunk szempontjából teljesen irreleváns meg ugye jóval inkább tárgyalhatatlan analitikus világba.
* Ugyanígy a periodikusság ilyetén szőrőzése is pontosító lábjegyzetet igényelne csak, hiába helyes észrevétel összességében.
* Viszont ami berci222 mondandójának veleje lenne a perdöntő és laikusnak is szemet szúró "előrejelezhetetlenség", azt itt érintetlenül hagyja Hetesi. Azaz ugyan Hetesinek igaza van az analitikus pontosításokat illetően, csak senkit nem érdekel a jövő tárgyalásának kontextusában.
* Az én (mai) konklúzióm: Berci222 jót mondott némi félreinterpretálható zajjal. Hetesi jót mondott egy tök érdektelen kontextusban. Ki mit választ? Mi visz közelebb az igazsághoz?
* Alaposan idevág Hetesi kedvenc vicce, amit előadásain újabban szeret elsütni. 
- Megállítják a tanárt a folyosón: Professzor úr! Igaz, hogy maga sikkasztott?
- Nem, nem igaz. Még csak docens vagyok.
Ebben a threadben Hetesi Zsolt alaposan "docenskedik" (nem a lényegről beszél).
99715-berci222
* "Mondjuk én úgy fogalmaznék a magam számára, hogy exponenciálisnak sejtett folyamatoknál az előrejelzés megbízhatósága egyre könnyebben kérdőjeleződik meg egyre hosszabb időtávra vonatkozóan (abban az esetben, ha nem bizonyított képlet alapján történik az előrejelzés)."
* Ebben igazad van. A Római Klub pl. ott követte el a hibát, hogy a görbéket egyszerűen exponenciálisan tovabbhúzta, aminek az lett következménye, hogy az emberi civilizáció véget a műlt évszázad utolsó évtizedére tettek.
* Hét év után is jó olvasnom berci222 megerősítését. :)
* Az IPCC is pontosan ugyanúgy húzza tovább progresszív haladvány mentén a görbéket jóval később, amiből aztán Antalffy és Hetesi oly nagyon jól "megél".
99718-berci222
* "A jelenségek egy részénél igen, prognosztizálható. Kaotikus jelenségeknél biztosan nem." (H. Zs.)
* A több görbe eredöje (energia, nyersanyag, finance-rendszer, klima, viz, ...) biztosan kaotikus. Ha nem, kivancsi vagyok ra, hogy szerinted mennyire determinisztikus.
99728-H. Zs.
* "Ha nem, kivancsi vagyokk ra, hogy szerinted mennyire determinisztikus."
* Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.
* A káosz determenisztikus, csak nem előre jelezhető. A wikipédián nézd már meg legalább a káoszt, akkor nem írsz hülyeségeket.
* Még élesebben látszik Hetesi értetlensége és zajkeltése. Ráadásul PhD-zett fizikus egyetemi oktatóként a ilyen stílusú kioktatása még inkább visszatetsző, mivelhogy éppen őt kéne korrigálni, annak ellenére is, hogy amit mond tételesen nézve megint igaz.
* Látnivalóan az a lényeg, hogy míg csomó minden durván prediktálhatatlan a diszkrét világban (exponenciális, gyorsulóan megszaladó, kaotikus), addig a háttérben ott van berci222 Hetesi felé való fentebb idézett kritikája, a felrótt stílusú ("hatásvadász", "populisztikus", etc.) megmondás kontextusában.
* A visszaható kérdezést kellett volna csak berci222-nek pontosabban fogalmaznia, ami viszont a lényeget nem érinti.
* Hetesi meg jól megmondja, hogy berci222 rosszul kérdezett és persze látványosan elfeledkezik az egyébként triviális alapkérdésről.
99730-berci222
* "A káosz determenisztikus, csak nem előre jelezhető."
* És te mit tudsz kezdeni nem előrejelezhető folyamatokkal? Pl. könyvet irsz róla?
99732-H. Zs.
* A kaotikus jelenségek előre jelezhetetlensége nem jelenti azt, hogy eme rendszerekről egyáltalán semmit nem tudunk mondani. Egy térbeli inga már kaotikus viselkedésű, de ilyen a Naprendszer is. Azt tudjuk megmondani, hogy bizonyos idő elteltével mekkorára nő a kiindulási hiba, és hol lesz az a fázistérbeli pont ami körül a hiba veendő. A kaotikus jelenségek esetén a hibaterjedés exponenciális függvényt követ, azaz az előrejelzés kiinduló hibája exponenciálisan nő az idővel. De nem mindegy, hogy mekkora az exponenciális kitevője és a kezdeti bizonytalanság.
* Továbbá az sem mindegy, hogy a kaotikus rendszer esetleges alrendszereit kiválasztva bizonyos makroszkopikus jelenségek nem írhatók le, vagy nem modellezhetőek. Ezt próbálta megtenni a Növekedés határai, vagy olajkitermelésre erről szól a diszperzív modell, vagy a Lotka-Volterra féle diffegyenletrendszer általánosítása is.
* Szerencsére berci222 túllép Hetesi nem túl elegáns felesleges fentebbi kitérőjén és próbálja visszaterelni a beszélgetést az eredeti lényeges medrébe.
* Hetesi továbbra is analitikus mederben marad (nem hajlandó észrevenni magát). Miközben a tárgyalt Növekedés határai alapvetően diszkrét adatokon dolgozott (mint manapság klímakontextusban az IPCC), berci222 is ezt firtatja kezdettől fogva.
* Hetesi végül felmutat legalább egy mentséget ("Lotka-Volterra féle diffegyenletrendszer"), hogy néha jogos az ő analitikus megközelítése is, ami ugyan a Peak Oil fórum kontextusában ontopik, de a threadben tárgyalt Növekedés határaiban abszolút offtopik.
* Vegyük észre, hogy a Növekedés határai alapvetően nem diffegyenletekben beszélt, míg a Hetesi álta a "vagy"-gyal odakapcsolt topik meg expliciten igen.
* Azt azért meg kell említenem a magam rovására, hogy akkoriban fényévekre voltam a diskurzusba való érdemi bekapcsolódástól, értve ezalatt az érdemi nóvum felmutatását (tehetség-, képzettség-, időhiány okán), hiába voltak jók amúgy a kommentjeim.
99734- berci222
* Tisztelem benned az analitikus megközelitési stilust. Viszont beláthatod, hogy a legegyszerűbb folyamatok leirásánál már sokszor megáll a tudomány (ahogyan irod, valóban a háromdimenziós inga mozgása SEM irható le pontosan), sok részrendszert teljesen véletlenszerű hatások müködtetnek, ...
* Ezt azért vesd össze azzal, hogy 6,8 milliárd, egyénkent sztochasztikusan viselkedö fazon (akik a legkülönbözöbb mentalitással, vallással, tudással rendelkeznek, a legkülönbözöbb jóléti szinten élnek, teljesen különbözö kompetenciákkal vannak felvértezve, különbözö célokat követnek, ...) kollektiv reakciójat próbalod kisilabizálni, neadjisten leirni.
* Hát nem csoda, hogy sokszor leegyszerüsitve úgy teszik fel a kérdést, hogy: "Vajon a 6,8 milliárd ember kollektiv intelligenciája különbözik-e egyaltalan a teknőben dagadó kenyértésztából élö és szaporodó élesztögombák összintelligenciájától?".
* Érdekes módon az élesztögombák viselkedése könnyebben leirható statisztikus modszerekkel (egyszerü diff. egyenletekkel, hiszen nagyszamu "minidöntés" eredménye), mint az emberiség kollektiv "útja" (hiszen azt nagy mértékben véletlenszerü, de döntö jelentöségü és nagyon is véges számú váltóállitások határozzák meg. Erről szól a történelem.
* Éppen ezért szerintem max. néhány jellemzö scenario leirása lehetséges. Aztán majd kiderül, hogy melyik jön be.
* Jelen helyzetre leforditva nekem két alternativa kristályosodik ki.
Az egyik a "malthusiasm", tehat az armageddon/madmax,
a másik a "technologiai" megközelités, ami szerint
+ a fejlődésnek igenis van perspektivája,
+ igenis olyan környezetben élünk, ahol igényeinket hosszú távon is fedezni tudjuk (lesz eleg energia, a rendelkezésre álló nyersanyagokből kijövünk, az universum nagy, tetszőlegesen tudunk terjeszkedni, ...),
+ igenis új ismeretek, technológiak segitenek bennünket ezen célok elérésében, ...
(talan a cornucopianism névvel illethetö).
* Majd látjuk mi jön be. Az emberiség már jónéhányszor állt válaszút elött. A mostani kétségtelenül nem a legegyszerűbb felállás. És nagyon úgy tünik, hogy valóban egy döntö irányváltás következik. Ha meg nem, hát toljuk a váltóállitás idöpontját meg egy kicsit. De kikerülni valszeg nem tudjuk. A kérdés csupán az, hogy ez bennünket, vagy gyerekeinket érinti majd elsődlegesen.
* Nekem mindig is volt egy olyan érzésem, hogy a XXI. század az emberiség utolsó évszázada. Ha nem semmisiti meg magát teljesen, akkor létrehoz egy magánál magasabb szintü intelligenciát, amely közel határtalanul növelhetö. És ezzel magát, az emberi "modellt/fajt" (a biológiai alapú gondolkodást) diszkvalifikálja, teszi feleslegessé. Hogy egy ilyen "szingularitás" után mi jö(het)ne, arról még csak találgatni se tudnék.
* Nagyon az az érzésem, hogy ez egy komolyabb és közelebbi fal, mint az energiaellátás miatt felmerülö közvetlen gondok.
* Berci222 szépen és korrekten áll hozzá továbbra is a diskurzushoz, noha zajt meg csapásokat kell elviselnie, a lényeg kihámozásához, tisztázásához. Rögtön nyitásként teljesen jogosan utal a diszkrét-analitikus különbségtétel feszítő problémáira. Nem lehet mindent diffegyenletekkel megoldani, ahogy azt Hetesi érzékelteti, aki ugyan  nem adatbányász, de azért illene 2009-ben nyitottnak lennie a diszkrét világra 2009-ben, PhD-zett fizikusként, szvsz. Főleg, ha görbéket prezentál klíma témában, előrejelzés jelleggel.
 *Berci222 szépen adalékolja azt, hogy hogyan állnak különböző megközelítési platformokon a jövőt illetően. Míg Hetesi korábban is láthatóan, vitatható eszközökkel épít egy ijesztő armageddonista szcenáriót, adiig berci222 nyitottabb, hasznosabb (feltett) kérdések mentén tárgyalható optimistább kimenetelek irányába is.
* Pikolaj Hetesi-s interpretációjának (2009 óta már érzékelhető) dugába dőlése (technológia oldalról) például újabb ékes bizonyíték, hogy berci222 megközelítése tűnik helyesebbnek (miközben száműzni ő sem száműzi a worst case szcenáriót). Berci222 teljes spektrumon gondolkodik, Hetesi meg támadható médiapropagandát csinál.
99739-H. Zs.
* A 3D inga mozgása kaotikus, nem jelezhető előre, DE a fázistrében tudjuk hol nem tartózkodhat, illetve hol szeret, hol nem szeret tartózkodni, diffegyenleteit ismerjük, egyes kiinduló esetekből rövid időre előre menve megjósolható milyen valószínűséggel lesz hol, a hiba viszont közben exponenciálisan nő. Ez azért nem kevés, szerintem....
* Tudományos kis színes Hetesi interpretációjában. Érdemi adalékot nem nyújt. Hiszen nehéz egyetemi szintű diffegyenletekkel sincs semmivel előrébb, a jövő prediktálása témájában.
99743-H. Zs.
* Nekem legalább 7-8 forgatókönyvem van, nem egyforma valószínűséggel. Mivel az 1973-ban megjelent előrejelzések közül eleddig a BAU-t követtük, aminek csúnya vége van nem sok esélyt látok, de ez az én dolgom.
* Molnár Géza is megírta, ez a rendszer teljesen ki van szakadva a természetből, annak ellene dolgozik, és nem is akar változtatni, pedig lehetne:
* A törzsfejlődést és általában az életet a Földön a hőtan második főtétele szabályozza. Az energia rendezett formában érkezik a Földre, napsugarak hozzák. A sugárzó energia a rövid hullámhosszúságú, nagy energiájú tartományból a hosszúhullámú felé alakul át. A rövidhullámú sugárzást nagy rezgésszámú, s így nagy energiájú részecskék alkotják, a visszasugárzott energiában a fotonok energiája sokkal kisebb, így a Föld sokkal több fotont bocsát ki, mint amennyit elnyel. A sugárzás entrópiájának növekedése lehetővé teszi, hogy a Földön rendeződési folyamatok történjenek, azaz bonyolultabb rendszerek is kialakuljanak, mint amilyen például az élet. Az élet kialakulása éppen azért történt, hogy ne csak a talaj felmelegedése alakítsa át a rendezett napsugárzást rendezetlenné, hanem az élővilág is beszálljon a versenybe. Egyetemes törvényként fogalmazható meg: azok a fajok fejlődtek gyorsabban, melyek hatékonyabban tudták növelni a rendezetlenséget a napsugárzásból vett energiában, akár közvetve, akár közvetlenül jutottak hozzá. Hiszen a növény megköti a fénysugárzást, majd amikor rothad, hővé alakítja, növeli a sugárzás rendezetlenségét. De ha megeszi egy növényevő, akkor az elraktározott energia a növényevőt fűti és kelt ezáltal hősugárzást, ami gyorsabb, mint a rothadás. Arról nem is beszélve, hogy a növényevők serkentik a növények növekedését is. A ragadozók között is vannak csúcsragadozók, és végül itt az ember is, akinek értelme még jobban segít begyűjteni mindenhonnét az elraktározott energiát. Ösztönei azonban arra vezetik, hogy ezt minél gyorsabban tegye, hisz korábban is a faj túlélése múlt azon, milyen gyorsan használja a faj az elérhető energiát. Ez mostanra bajba sodort bennünket, de az itt végiggondolt dolgok segítenek megoldást találni is.
* A letelepült népesség természetátalakításba kezdett, az erdők irtása az Agrosz-hegységtől kezdve egészen a brazil esőerdőkig éppen ezt a hatékony energia-entrópia átalakítót, az élőrendszert érintette. Mivel helyébe nem került hatékonyabb rendszer, így a Föld, mint rendszer hatékonysága csökkent. A helyébe lépett helyettesítők, azaz az ősmaradványi (fosszilis) források nem jelentettek valódi többletet, hiszen nem a természet részei és az energia-entrópia átalakítás során nem újulnak meg. Azok a rendszerek fenntarthatóak tehát, melyekben a megújulás sebessége legalább akkora, mint a használaté, mert így folytonos energia-entrópia átalakítás történhet. Ha erdőket vágunk ki, azokat pótolni kell, vagy erdővel, vagy bármi olyan megújulásra képes rendszerrel, mely legalább annyira hatékony energia-entrópia átalakító, például egy napelem. A lebetonozott térségek és városi épületek visszalépést jelentenek az élet előtti felszínhez. Ezért a zöldtető-mozgalom, illetve az utak, épületek napelemborítása kívánatos, egyébként a visszalépést nem kerülhetjük ki. A visszalépés mindig kisebb összetettséggel jár. Az élettelen felszínhez képest előrelépés a növényzet, ahhoz képest pedig a bonyolult állatvilág. Összetettségben persze előrelépés a mai társadalom is, de ehhez már nem a természet adja az erőforrásokat, hanem a bányászat. A mai bonyolultság tehát túlment a fenntartható határon. (ez egy cikkemből van)
* Hetesi marad a beláthatóbb konzervatív kontextusban és tárgyalásban. Amiben megmaradva a konkrétumokban egyébként szerintem igaza van ("sebesség"). És itt mér végre elegáns is. Lehetett volna kezdettől fogva az.
* Hetesi komplexitás-bevezetése is erős, ütős, végiggondolandó.
* Csak sajnos az erdeti témához (jövő előrejelzése) már nincs köze (sem érintve, sem kifejtve sincs ezen implikáció).
* Azaz elmondhatjuk, hogy Hetesi a sok (és helyenként tartalmas) kommentjében semmi érdemit nem adott egy FFEK-kompatibilis témában, hosszú hozzászólásokon keresztül. Ő sem tudott felnőni a feladathoz, ahogy más szempontból meg ugye én sem (pedig nekem szakterületem az előrejelzés): mondjuk én inkább vállalom a saját lassúságomat, kevésségemet, mint Hetesi pörgősségét és egyúttal (azonosított) inkorrektségét (mert azt nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy Hetesi képességeivel ennyire triviális problémák nem láthatók át hét éven keresztül sem)
10455-tnsnames.ora
* http://www.antalffy-tibor.hu/2009/12/09/koppenhagara-emlekezve/
* A fenti link kommentjeiben egy nagyon durva thread bontakozott ki Miskolczi-témában. Némileg lezárva magamban is az ügyet, meg nem tudva, hogy a site gazdája hogy fogja fogadni az alábbiakat, ezért először itt osztom meg, mire jutottam.
* Nagyon nehéz szívvel írom ezt a hozzászólást, remélem Tibor bá a szokásához híven korrekt lesz és nem törli a hozzászólásomat. Az utóbbi napokban indexes hozzászólásaimban lekövethetően rengeteget olvastam - elsősorban angolul - Miskolczi modelljéről. Bevallom laikusságom miatt az nem lehetett célkitűzésem, hogy verifikáljam vagy cáfoljam Miskolczi modelljét. Az egyedüli, amit reálisan megpróbálhattam -> keresni inkorrektséget és/vagy ellentmondást a szembenálló oldalak (Miskolczi vs RealClimate) érvelésében.
* A motivációm egyszerű és tiszta. Minden AGW-tól, politikától meg következménytől függetlenül izgat annak lehetősége, hogy légkör végessége elvezethet-e egy konstans optikai mélységhez, egyfajta dinamikus egyensúlyban realizálódó limithez (olyanféle állandót jelezve, mint a híres fénysebességes 300.000 km/s sebesség) /Ami nagyon nagy horderővel limitet ad a légköri CO2-re és ezáltal a földi össz-CO2-kibocsátást is más megvilágításba helyezi./
* A célom: nem kevesebbet kérek, mint Miskolczi Ferenc és Zágoni Miklós neveinek "teoretikus" levételét a SZÉGYENTÁBLÁ-ról.
http://www.antalffy-tibor.hu/category/szegyen-tabla/
* Én is 180 fokot fordulok, és tiszta szívemből drukkolok (az alábbiak alapján) Miskolczi Ferencnek meg Zágoni Miklósnak, hogy legyenek jók a számításai. /Igaz ezenközben kicsit tartok attól, hogyha nincs igaza az tényleg drámát okozhat egyfajta késleltetéssel egy potenciálisan lehetséges pozitív visszacsatolásos exponencialitás révén. Azt is gondolom ugyanekkor, hogy az ember sokkal több elkerühető ostobaságot csinált, Miskolczi viszont _tényleg_ fizikai törvényszerűséget kutat, nemcsak Föld, hanem Mars és Vénusz bolygók bevonásával. Az emberi hülyeségek miatt meg ne korlátozzuk a tudományos törvényszerűségek kutatását. Ne a tudományos törvényszerűségekre hárítsuk már át, ne rájuk haragudjunk az emberi ostobaságunk következményei miatt./
Antalffy eredeti mondatai a lementett 2009 posztból, utólag ide beszúrva most 2017-ben, a jobb érthetőség miatt:
* A RealClimat weblapon Dr. Gavin A. Schmidt (PhD alkalmazott matematikából) a NASA Goddard Institute munkatársa Miskolczi levezetésének első 9 sora után kijelentette, hogy olyan alapvető matematikai hibák vannak benne, amit egy másodéves fizikaszakos hallgató is észrevesz, és a témával nem foglalkozott tovább.
* Miskolcziról elég annyit mondani, hogy „kutatását” a Heartland Institute támogatta, mely intézményt az EXXON MOBIL pénzeli.
* Angol tudományos körökben már “Miskolczi-Zagoni” tételen röhögnek. Az egyik poszt író meg is kérdezte a többitől, hogy tudja-e valaki, hogy kell kiejteni a Miskolczi nevet. Ez a magyar kultúrában semmit sem jelent, de az angol kultúrában azt jelenti, hogy “ki ez a senkiházi?” Nagy leégés, mert a Hungarian-t mindig kiteszik eléje.
Az érveim:
* Dr. Gaven PhD-zett alkalmazott matematikussága ok volt, Miskolczi PhD-zett fizikusként nem szólhat hozzá a légkörfizikához (Stokes szerint)? Hogy van ez?
Miskolcziról elég annyit mondani, hogy „kutatását” a Heartland Institute támogatta, mely intézményt az EXXON MOBIL pénzeli.
* Az Exxoon-sztori nem állja meg a helyét. Az Exxoon-ról én azt találtam, hogy finanszírozott egy 2008-as Heartland konferenciát, amin Miskolczi is, Zágoni is prezentált, prezijeik a konferencia honlapjáról letölthetők. A konferencián természetesen IPCC-s tudós is prezentált.
* Ennél sokkal fontosabb, hogy Miskolczi következetesen lépkedett előre a tudományos pályáján, és a 2007(!!)-es cikkekor korábban évek óta a NASA-nal dolgozott, sőt ott jelent is meg korábban cikke.
* Azt gondolom Miskolczi nevének ejtésén gúnyolódni nem elegáns. Pláne nem magyarként. Azonkívül nehogy má egy postoló komolyabb tényező legyen, mint egy 40 oldalas komoly anyagot letevő tudós.
* El kell ismerjem, hogy a saját hülyeségem miatt nem vettem észre egy fontos szempontot, amit észre kellett volna vennem, még a 180 fokos fordulatom megtétele elött. Ebben nagy segítségemre volt Berci222 egyik nemrégi inspiráló hozzászólása az indexes pikolaj topikban (amit - kicsi a világ - Hetesi Zsolt egyik hozzászólására reagált). A tételem ugyanis, hogy nem zárt és bizonyított képlet alapján történő előrejelzéskor (vagyis diszkrét adatokból álló szimulációs adathalmaznál), szigorúan tilos exponencialitást előrejelezni az exponenciális felfutás elött (pláne, ha dataseten való adatmanipulációs trükközések előzik meg, amiről sokat lehet hallani). A mi konkrét esetünkben nem kizárt az exponencialitásos előrejelzés helyessége , de vannak olyan vélemények, hogy a globális átlaghőmérséklet értékek még nem léptek az exponenciális felfutó ágra. Így mindenképpen ajánlott az óvatosság.
* Nick Stokes a RealClimate.org-on a közismert linken ír egy pár soros kritikát Miskolczi 40 oldalas cikkéhez. Dícséretes, ha valaki érthetően és röviden pláne képlet nélkül fogalmaz (amire itt a www.antalffy-tibor.hu site-on is volt már hansgúly fektetve ellenkező értelemben), de ilyen aránytalanság mellett abszolút támadhatatlannak kell lennie a támadásnak, pláne ilyen kritikus ügyben.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kirchhoff%27s_law_of_thermal_radiation
A wikipedia szerint: "At thermal equilibrium, the emissivity of a body (or surface) equals its absorptivity."
Másfelöl Miskolczi ezt írja. "According to the Kirchhoff law, two systems in thermal equilibrium exchange energy by absorption and emission in equal amounts, therefore, the thermal energy of either system can not be changed."
Én elhiszem, hogy merész sőt kétséges _lehet_ Miskolczi Kirchhoffos általánosítása, de ennyivel nem lehet elintézni egy fizikusi állítást.
* Nick Stokes-ot valamennyire elismeri Miskolczi az általam olvasott dialógusokban (ami by the way a RealClimate.org-on nem történhetett meg), de például a neki hullahegyeket vízionáló Barton Paul Levenson másik RealCLimete.org-os figurát már ignorálja Miskolczi. Ez utóbbi fickó az alábbiakat írja.
http://bartonpaullevenson.com/Miskolczi.html
"Miskolczi confuses emission with emissivity"
Túl azon, hogy nem ezt írta Miskolczi, de egy phd-zett embert meggyanusítani, hogy keveri a 0,1 közé eső számokat a pozitív egészekkel, enyhén túlzás.
* Az IPCC és a RealClimate.org számomra alapvetően ott téved, hogy komplex rendszerre, amilyen a klíma is, egyetlen (kétségtelenül kézenfekvőnek tűnő) tényezőn keresztül akarnak hatni: nevezetesen az emberi CO2-kibocsátáson keresztül (ami komoly zsarolási és kizsákmányolási potenciált rejt egyébként magába, az "emberi" utalással). Az én tételem, hogy komplex rendszerhez, minimum a komplexitással arányos szofisztikáltsággal szabad hozzányúlni. Míg fossziliát égetni übtre, villámgyorsan és pocsékba meg elvszerűen nem kell. IPCC nélkül sem.
* Bevallom a legnagyobb fejtörést számomra az okozta, hogy Miskolczi egy Egely-szerű kuruzsló-e, aki fekete dobozba rejtett számolással tényleg valami sötét dolgot próbál meg elfedni. Én a következőkre jutottam, a magam számára:
(1) Miskolczi PhD-zett kutató, ami Egely mérnökről nem mondható el.
(2) Neten követhetően tudatosan lépésről lépésre építette fel tudományos pályáját, és vállalta a külföldi versenyhelyzetet: itthonról nehezebb dolga lett volna/lenne, sajnos tudhatóan.
(3) Éveken át dolgozott a NASA-nál -> 2007-es cikk előzményei évekre korábbra nyúlnak vissza.
(4) Nasanál jelent meg cikke Miskolczinak, és miután a 2007-es cikkét elgáncsolták a NASA-nál, kilépett a NASA-tól. Azt gondolom ez megint egy korrekt lépés volt tőle. Részletek olvashatók a neten.
(5) Miskolczi gyönyörűen alapoz mások munkáira, és világosan rámutat, hogy hol mely pontokon vezet be új dolgokat. Tehát nem a kesztyűjéből varázsol elő valamit.
(6) Egy bizonyos szint után, _kötelesség_ egy ilyen típusú Miskolczi modellt megjelentetni. Én azon a véleményen vagyok a magam számára, hogy Miskolczi a korábbi munkássága alapján kiérdemelte ezt rangot.
(7) Tisztában kell lenni, hogy a klímatológia egy nehéz, fejlődésben lévő tudomány, ahol nem csuklóból bizonyítanak.
(8) Ha egy Al Gore hathat a közvéleményre (ellenkező értelemben), nem tudni milyen tudományos felkészültség, de valószínűsíthető tárgybeli bűnök nyomán, akkor nem hiszem, hogy Miskolczitól meg kéne tagadni egy publikálást, pár soros vitatható értékelés alapján.
Mivel nem kapta meg Miskolczi a méltó bánásmódot, így én a magam számára a fentiek alapján neki drukkolok. Még ha végül cáfolják is őt.
Ez persze nem mentesíthet senkit a további ész nélküli értelmetlen fosszilia-égetés alól. És nem árt látni, hogy a földi vízek CO2 miatti savasodása (1) nem egy hasznos dolog (2) ez ellen nem "véd" a Miskolczi-modell.
* Hopp végre leesett berci222 indukálta tantusz nálam. Ennek van most itt a 7 éves évfordulója:  :)
* Hetesi persze nem foglalkozott velem, hiszen eltűnt a fórumból. De ezt persze nem rovom fel neki, csak tényszerűleg jegyzem meg, ismét.
* Emlékeim szerint, később elővezettem neki az aggályaimat és nem született belőle semmi érdemi. De lehet ám, hogy rosszul emlékszem már rá. Nyomát mindenesetre nem találtam neki.
* Hozzászólásom nyitó linkje természetesen rég eltűnt Antalffy trash-blogjából. Nem a kommentemet "moderálta ki" Antalffy, hanem az egész posztot. Lehet, hogy valahol még ő is érezte nagyon gáz, amit csinál? ;) Nyilván ami nem passzol a képébe, azt ignorálja majd amikor ez nem elég akkor elüldözi. És mivel ez az ő site-ja, az ő torz szabályaival, innentől már nem sok keresnivalóm volt (rövid időn belül, brutálisan durva magánlevelezéssel kombinálva). Persze a posztot a kommentekkel lementettem azonnal, így nekem megvan az, amit már a Google sem őriz cache-ben sem.
* Így utólag hét évre visszanézve is megdöbbentő olvasni Antalffy szégyentábláját Miskolczi-val. Who the f*ck is Antalffy, aki a cipőfűzőjét nem kötetheti meg Miskolczinak légkörfizikát illetően. Aki nem elég, hogy szakmailag köze nincs a témához, de ilyen primitiven erőszakoskodik, blogján tapasztalható más esetekben persze szívesen kritizált inkvizitori lelkületével, szemében a "gerendákkal". Mindamellett látni kell, hogy mindkét oldalon óriási anyagi érdekek és ennek mentén zsarolópotenciál van, amik nem hagyják a kérdést a tudomány mezsgyéjén. Ami aztán elvezethet akár egy légkörfizikus "kriminalizálásához" is (lefizetés, korrupció).
* De nemcsak egy Antalffy képes ilyen kicsinyesen görénykedni szennyblogján. Jött nagy dérrel-dúrral Magyarországra előadni MTA Meteorológiai Szakbizottsága elé, egy másik légkörfizikában inkompetens ember, bizonyos Rob van Dorland (természetesen úgy nagy hatalmas médiafigyelem közepette, hogy csak épp Miskolczit vagy Zágonit felejtették el meghívni az előadásra). Ebből lett a "Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus..." médiaszenzáció. Egyébként az olvasható a neten, hogy állítólag részletkérdésekben, immáron persze csendben, maga Dorland is visszábbvett az arcából, miközben kísérletet sem tett Miskolczi cáfolatára, csak belekötött Miskolczi datasetjének jóságába és ennek  mentén másik dataseten saját számolásokkal próbált ellenkező eredményre jutni. Magyarán cáfolat helyett pusztán csak egy újabb tárgyalandót vetett fel.
*  Az ilyen Antallfy, Hetesi (lásd a topikban Viriáltételes itt most hely hiányában nem tárgyalt ámokfutását), IPCC (NASA) szájkaratés ócska hiteltelenítési/diszkreditálási kísérletekkel szemben, a szakmai meggyőzödéséből - enyémhez képest nyilván sokkal komolyabb léptékben vehető szintén - 180 fokos fordulatott vett Zágoni azt írja 88 oldalas MTA-jelentésének "Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata" utolsó oldalán az olvasható, hogy "a NASA Langley Research Center (Miskolczi hat évvel ezelőtti munkahelye) 2011 februárjában kiadott 24 éves sugárzási mérlege önmagában meghozta a kívánt igazolást, egzaktnak nevezhető pontossággal bemutatva a Miskolczi által állított, 2004-ben és 2007-ben publikált fluxus-összefüggések tényszerű érvényességét a földi légkör abszorpciójának energetikai maximumáról."
* Vegyük észre, hogy Miskolczi fizikája Hetesiével szemben tényleg "evangélium", azzal, hogy nem vagyunk irreverzibilis termogeddonista kényszerpályán (AGW, CO2 miatt), ami persze nem jelenti azt, hogy felmentés az ész nélküli fossziliaégetés alól. Érdemes drukkolni, hogy igazolódjék. 
* Vegyük észre azt is, hogy intuició szerint sokkal kevésbé valószínű, hogy néhány extra tehénfing metánja (illetve szintén természetes permafrost vagy vulkánműködés) képes oly könnyedén kibillenteni begerjeszteni a klímát ott fenn a légköri magaslatokban, így visszatekintve az elmúlt hosszú magasrendű földi létezés évmillióira, ahogy azt szereti tálalni az IPCC, Hetesi, Antalffy bagázs, AGW alapra gyúrva.
* Én azt mondom érdemesebb reálisabban kezelhető problémákra fókuszálni (Hetesis médiariogatásokat abbahagyva: mert így ilyen tárgyalt inkorrektséggel semmi szükség rá), függetlenül attól, hogy perpillanat még nem bizonyított/cáfolt Miskolczi elmélete.
* Nagyon jó érzéssel tölt el engem így visszatekintve hét év távlatában, ez a 180 fokos pálfordulásom, hogy lehúzhattam armageddonista aggódói listámról a klíma-topikot.

2017. január 9., hétfő

Kottás-videók legnagyobb gyilkosa a Facebook

Mivel mással lehetne megünnepelni egy 53-dik születésnapot, mint egy blogposzttal :)

Világéletemben utáltam a Facebookot - FB-ot -, mint sokan mások, annyira taszított univerzális felhasználó-ellenes szemlélete. Ma már biztos vagyok benne, hogy ez az utálat kölcsönös, amennyiben a kottás-videók szempontjából még az átlagosnál is használhatatlanabb a platform.

Nagyon bulvárhajhászan klikkvadászos lenne, ha a FB helyett Youtube-ot - YT - írtam volna és nem is állna nagyon messze a valóságtól, ám a YT legalább két fontos dologban verhetetlenül lekörözi az FB-t, tárgyunk szempontjából (kereső és timetable-opció)

Nagyságrendileg ezt várom el egy kottás-videó megjelenítésétől:
⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓
[Kocsis Zoltán (✝2016.11.06)] Mozart: Sonata for Piano in A, K331, LIVE


Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791)
Sonata for Piano in A major, K331
Recording Date: 1980

Piano: KOCSIS Zoltán (1952.05.30-2016.11.06)

1.movement:
00:00 00:43 Theme: Andante grazioso
01:43 02:17 1.variation
03:04 03:39 2.variation
04:29 05:04 3.variation
05:57 06:53 4.variation
08:10 09:31 5.variation
11:25 11:50 6.variation
2.movement:
12:37 13:27 Menuetto
14:50 15:40 Trio
17:29 17:53 Menuetto da capo
3.movement:
18:36 18:49 19:17 Alla turca. Allegretto
19:31 19:45 20:12 Trio
20:27 20:41 21:09 Allegretto da capo
21:24 CODA

Original recording from this great/recommended YT-channel: 
https://www.youtube.com/channel/UCd9QS1dgVynJ9TBDB7UBo2g
https://www.youtube.com/watch?v=wib0ZCzwrog
⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓⎓

Vagyis legyen:
* Egy videó, linkkel és miniatűrképpel (thumbnail).
* Egy videó(post)-cím kellő hosszúsággal.
* Egy videóleírás kellő szélességgel és méretkorláttal és teljes megjelenítéssel.
* Betűtípus használatának lehetősége a videó-leírásban.
* Korrekt csonkolás-mentes URL megadási lehetősége a videó-leírásban.
* URL-látszódása, a másolás okán.
* TimeTable megadási lehetőség minél egyszerűbben, (helyben történő) videópozicionáláshoz.
* Más információs zaj/szemét eliminálása, de legalább kikapcsolhatósága.
* Korrekt szerzői jog kezelése a háttérben.
* TAG-elési lehetőség, indexelés támogatásához.
* Korrekt megjelenés találati listákban.
* Videóhierarchiába betagozási lehetőség (playlist, blogger-pages, etc).
* Maradjanak meg a régebbi videók a timeline-ban: tragikus, hogy ez bulletpointot kell érjen.
* Korrekten lehessen módosítani mindent (beleértve a videót magát is).
* Árukapcsolás eliminálása (pl.: aktív social media élet követelménye, recommendation).
* Szépen beágyazható legyen a videó.
* Videó-feltöltő korrekt megjelenítése.
* Értelmes videóméret-limitáció.
* Mögöttes storage-management lehetősége.
* Reklám ne legyen se a videó elött, se benne.

A fenti követelményeknek nyilván nem felel meg korrekten se a Youtube, se a Facebook, csak és kizárólag a Blogger/Blogspot.

* Egy videó, linkkel és miniatűrképpel (thumbnail)
FB:
- egy hányadék, ami meg tud jelenni és nem kontrollálható egyáltalán.
- Sőt a forrás-oldal frissítését nem veszi át.
- Leírás módosításánál el tud tűnni.
- Csomó egyéb korlátozást jelent post-szinten.
YT:
- Ma már végre szabályozható korrekten (régen fekete "gyászkeretet" kapott customizálásnál)

* Egy videó(post)-cím kellő hosszúsággal 
FB:
- Nincs ilyen id-jellegű megadási lehetőség.
YT:
- Legalább van/létezik.
- Eleve rövid lehet csak, ami tovább csonkolódik, pl.: grid-es playlisteknél

* Egy videóleírás kellő szélességgel és méretkorláttal és teljes megjelenítéssel
FB:
- Elég keskeny, főleg az egyéb árukapcsolásos info-szeméthez/-zajhoz képest.
- Nincs teljes megjelenítés ("See More"/"Continue Reading").
- YT-hoz képest jobb a méret-limitáció.
YT:
- Komplett katasztrófa, egyszerűbb részletes leírás sem fér ki.
- Nagyon keskeny horizontálisan.
- A keskeny is csökkent az évek során, ami hazavágta a régebbi leírások formázottságát.
- Nagyon brutális a vertikális "Show More"-korlátozás (1-2 sort enged csak alapértelmezésben látni). A Youtube egyik legidegesítőbb szívatós feature-e vagy pontosabban szólva felhasználói bug-ja.

* Betűtípus használatának lehetősége a videó-leírásban
Nem lehet sehol sem, csak a Blogger.-ben.

* Korrekt csonkolás-mentes URL megadási lehetősége a videó-leírásban
Mindketten csonkolnak URL-t megjelenítésnél,  kifejezetten felhasználó-szívatásból.

* URL-látszódása, a másolás okán
- Van aki szereti eldugni URL-title mögé magát a linket. Ezt csak a Blogger támogatja.
- Én a másolhatóság/offline kereshetőség okán jobb szeretem látni az effektív URL-eket a videóleírásban. Nagyobb a haszon, mint a megjelenítés pici kellemetlensége, szvsz.

* TimeTable megadási lehetőség minél egyszerűbben, (helyben történő) videópozicionáláshoz
FB:
- Nincs erre lehetőség, csak statikus szöveg formájában, ami nagyon nagy gáz.
YT:
- Ez az egyik dolog, ami jelentős előny a YT-nál az FB-vel szemben.
- Régen ez sem volt korrekt (pl.: órák kezelése)
- Sajnos kevéssé kontrollálható:  mert időtartamot is időbélyegnek vesz, ami nem helyes.

* Más információs zaj/szemét eliminálása, de legalább kikapcsolhatósága
- FB is YT is erősen szemetelnek (kikapcsolhatatlanul) és ezzel zavarják a felhasználó élményt. A Blogger-ben megoldható csak a teljes szétválasztás.
- Az erős szemetelés kivétel nélkül mindig a funkcionalitás és felhasználói élmény rovására megy.

* Korrekt szerzői jog kezelése a háttérben
FB:
- Méretlimitáció okán el sem jutunk a kérdés felvetüléséig.
YT:
- A szerzői jog terrorisztikus és teljességgel követhetetlen/inkonzisztens.
- Alapos kettős mérce (YT hirdetések által lop téves azonosítás során, de felhasználóit kegyetlenül tudja törölni tévedésért)
- Blogger egyenesen transzparens a problémára. De GDrive-val aztán végképp minden menedzselhető.

* TAG-elési lehetőség, indexelés támogatásához
- FB-nél is YT-nál is megadható, más kérdés, hogy sok értelme nincsen, mivel a gyalázatos belső keresők nem használják őket jól. Nem is lehet eldönteni melyiküknek van pocsékabb belső keresője. Ami különösen YT-nál nagyon gáz, hiszen az már évek óta Google-tulajdon.
- Csak a Bloggernél van értelmes TAG-elési lehetőség, amit a Google-keresőben úgy-ahogy jól működik.

* Korrekt megjelenés találati listákban
- Nagyon fontos, hogy "pusholási zaj-minimalizálással" (spam-feeling eliminálása) menjen új felhasználók csábítása a kottás-videók csodálatos világába. Egy ilyen  mód a thumbnail mentén való széválasztás találati listákban (azonnal látszik a dolog ugyanis). Minden más "Boost" kerülendő, szigorúan nem hagyva másnak teret csak az explicit kereséseknek (ami az egyetlen helyes stratégia szvsz).
- FB-nél fel sem merül a kérdés annyira rossz a belső keresési funkcionalitás. A fizetős Boost-ról jobb nem is beszélni, annyira ordenáré.
- Ez a másik dolog, ami jelentős előny a YT-nál az FB-vel szemben.  YT-nál szépen, "zajmentesen" elválnak a videók a Thumbnail mentén.
- Csak a Bloggernél müxik, ott is úgy-ahogy meg intenzív SEO-zás után.

* Videóhierarchiába betagozási lehetőség (playlist, blogger-pages, etc.)
- Ez azért fontos, mert a TAG-struktúra változhat, de visszamenőleg nem akar videókat módosítani ezért a felhasználó, ami exponenciális műveletigényű feladat lenne időben.
- Az FB-nél semmi nincs, a YT-nál vannak playlist-ek, de gyalázatosan felhasználó-ellenes a menedzselésük.
- A Bloggernél viszont teljesne korrekt a Pages-ek révén.

* Maradjanak meg a régebbi videók a timeline-ban
- FB esetében tragikus, hogy ez bulletpointot kell érjen, hogy ezzel küzdeni kelljen, Ekkora szemétbánya az FB, hogy ez a funkcionalitás része bír lenni. Pillanatnak szóló zajkeltés poszt-degradálással: ez az FB.
- YT-nél nincs ilyen gond.
- Bloggernél értelemszerűen fel semmerül a dolog.
 
* Korrekten lehessen módosítani mindent (beleértve a videót magát is)
- FB-nél a legváltozatosabb szivatások jöhetnek elő (módosításnál eltünő thumbnail, végleges statikus embedding az első alkalommal ám levakarhatatlanul ("Beégés"), etc.)
- YT-nél sem lehet korlátlanul módosítani (pl.: frissebb videó-verzióra cserélés).
- Bloggernél teljeskörű a módosítási funkcionalitás.

* Árukapcsolás eliminálása (pl.: aktív social media élet követelménye, recommendation, etc.)
- FB-nél alapkövetelmény a Friend/Follow típusú "social media" jelenlét, pénzessé is téve a dolgot.
- YT-nél is keresési hatékonyságot befolyásoló dolog.
- Bloggernél kontrollálható a dolog. By the way a Kottás videóknál a rendezetlen szerzői jogi háttér miatt egyébként jobb a visszafogott "social media" jelenlét, viszont ez nem szabad, hogy hátrányosan érintse a kereséseket.

* Szépen beágyazható legyen a videó
- Csak a Bloggernél kontrollálható a dolog megfelelően.

* Videó-feltöltő korrekt megjelenítése
- FB-nél nincs, YT-nál statikus, Bloggernél kontrollálható.

* Értelmes videóméret limitáció
- FB-nél kicsi lehet csak a feltöltő videó, ami sokszor nem elég. Régebben volt, hogy csak 100 MB volt ez.
- YT-nál korlátlan elvben (nem próbáltam), Blogger/GDrive-nál 15 GB a limit, ami viszont több mint elég.
- Nekem 2+GB-os kottás videóm is van, a nagyságrendileg 100 GB -os kottásítási "életműben".

* Mögöttes storage-management lehetősége
- Összefügg a videómódosíthatóság teljeskörűségével, nyilván az a jó, ha van. De ez csak a Bloggernél áll rendelkezésre.

* Reklám ne legyen se a videó elött, se benne.
- YT-nál egyelőre Adblock-kal kivédhetők a reklámok megjelenése, de ki tudja meddig lesz ez így.
- FB-nál a napokban lehet hallani, hogy "videó közben"-re tervez reklámokat Mark Zuckerberg.
- A reklámok lehetősége mindaddig jó, amíg kikapcsolható.
- Szerencsére Blogger+GDrive páros erre is jó - hosszútávon reklámmentes - megoldást ad.

2016. december 28., szerda

IT-monotonitás lélekégetése

.
Sokat gondolkozom azon, miért van az, hogy
+ míg a kottás-videó készítése jellemzően (a) monoton egyhangú illetve (b) erősen szemrongáló photoshoppingja nem hogy nem fáraszt, de egyenesen élvezetes és kielégítő számomra hosszú távon is, sok év távlatában is,
+ addig az IT üzleti intelligencia aprómunkája, hogy ne mondjam húsdarálója, mára már halálra idegesít, miközben egyre nagyobb sűrűségben, egyre hosszabb időszakra éget ki a végletekig, így 32 évnyi frontvonalbeli küszködés után.
+ Csak kell legyen valami plusz "magyarázó változó", a kiöregedésen felül is (most pillanatra feltéve azt, hogy tárgyalható együtt a két tevékenységsorozat).

Kottás-videó készítés IT-s szemmel:

* Össze kell szedni az audió-sávot valamint a kottát. Megjegyzem én kizárólag kottás videókat csinálok, más (pl.: pusztán csak zenés videó) nem igazán érdekel (ami van nagyon kevéske, az csak kikapcsolódás).

Az egész mögött egy konkrét koncepció/filozófia áll, két premissza mentén:
(1) Idő haladtával - drasztikusan szólva - van egy természetes elhalási folyamata a klasszikus zenének,. amit egy zeneszerető ember szeretne késleltetni (gátló tényezők negatív hatásainak csökkentésével).
(2) Kétféleképpen nőhet a bázis/hallgatói prioritás:
(a) vertikálisan: új kompoziciókkal/előadásokkal
(b) horizontálisan: meglévők megszerettetésével, több emberhez eljuttatásával

A kottás videó koncepciós nóvuma annak felismerése, hogy
* modern kor vívmányainak segítségével, támogatásával (szoftver, ajánlórendszer, etc.)
* a figyelmi fókusz megragadásával/-megtartásával,
* könnyíti az új zenék tanulását, befogadását, 
* rövídíti az élvezkedési fázishoz való eljutás útját, időigényét,
* szélesebb laikus tömegeknek válik egyszerűbbé minőségileg nehezebb/komplexebb zenék élvezete.
* Már "thumbnail"-megjelenítésében is azonnal elválik minden más zenés videótól, mindenféle disztingválást segítendő: nincs zaj, cserébe a jó/támogatott fókuszálás azonnali.
* Azzal, hogy jelentősebb (és lejátszási idő arányos) munka van mögötte, mindenki által tudhatóan, pozicionálja a ráadódó közösségi figyelmet, majd diskurzust. Egy szimplán odavetett kalóz audiónak, pláne url-nek, semmi videós és plusz fókuszáló hozzáadott értéke nincsen.
* Úgy hiánypótló funkcionalitás, hogy kereskedelmi forgalomban nem létezik.

Az egész rendszer(em) elvek mentén épül fel, kezdve ott, hogy
+ Hagyományos kottával  történjék a dolog, mint legtöbb információt hordozó jelölésrendszer (minden egyéb YT-on bőven látható vizualizálási kísérlet jelentős információvesztést hordoz magában).
+ Hagyományos akkusztikus "unplugged" élőhang legyen az audiósávban, ne például midi (leszámítva a midire történő zeneszerzést)
+ Ne ablak legyen kis kottainfókra, hanem egyidőben minél többet lehessen szemmel befogni. A nagy konkurrens Gerubach videóinak ez a legnagyobb hátránya számomra, azon felül, hogy persze, ha szempontom lenne olyan videókat csinálni, mint ő teszi - egyébként nagyságrendileg időigényesebb, jelentősebb overheadet generáló -, akkor azt nekem is ki kellene kísérleteznem.
+ Ne legyen kottavezető csík. Ez azért fontos, mert kezdőknek ugyan nagy segítség lehet, de minimális gyakorlottság után, már inkább zavaró hátrány a kottás videó élvezetében (sokszor nem tud elég precíz lenni, ráadásul erősen figyelem/fókusz-elvonó, szemet égető), és mivel a jelenlegi szerzői jogi terror miatt az egész kottásítás tiszavirág életűnek számít hosszú távon, felesleges és jelentős plusz overheadet jelent. Szerencsére ez sem scope, így ezt sem kell kikísérleteznem.
+ Legyen ritmusa a dolognak (kottasor-négyesek "fegyelmező" aspektusa)
+ Élvezet-maximálás a technikai akadályok ignorálásával (ismétlőjelek eliminiálása)
+ "Lineráris műveletigény"-t minél jobban megcélzó legyen a folyamat. Ez azért fontos, mert, ha szerzői jogi gond miatt (sokféle módon, triviálisan működik szerencsére ez a fajta visszacsatolás), bárki kéri a kottás videóm eltávolítását (nem egy ilyen volt, például a nevesebbek közül Valentina Lisitsa), akkor azt könnyedén, lelki fájdalom nélkül meg tudom tenni, indoklást sem kérek hozzá, hiszen a tartalom sosem lehet ekvivalens a "díszítményével".
stb.

* Az audió-sáv a könnyebb eset, köszönhetően a például a Youtube-nak. de csak a megtalálás szinjén.
+ Persze van olyan is, hogy  sok-sok felvételt hallgatok meg a legjobb kiválasztásához. Ilyen volt az egyik Beethoven szonáta, ahol 20-30 felvételt is megsasoltam a kiválasztáshoz.
+ Ha például a forrás egy LP, akkor a lemezpattogások, -zajok kiszedése, napokat, sőt 1-2 hetet is igénybe vehet.
+ Vagy, ha sok kis tételből áll össze az egész, lásd például az egyórás  Secret OST-s videót, akkor is nagyon sok időt igényelhet a dolog.

* Azonban a kottakeresés már nagy kihívásokkal járhat. Önmagában egy költséges, féltett, ritkán publikált dolog a kotta (ezért is ez adja a kottás videók sava-borsát).
+ Kottás videót készíteni (ezt hívom kottásításnak a saját terminológiámban, ami nem tudom mennyire helyes egyébként) a hülye is tud (kis túlzással, némi extrapolációval), de kottát előállítani (ezt hívom kottázásnak) nagyságrendileg komolyabb meló, csak az igazi zenészek és azok közül is a csak a jobbak, akik kellően rutinosak az informatikában is, annyira nehéz, időigényes, annyira kell koncentrálni sok apróságra, annyira könnyű hibázni benne. Evvel együtt izgalmas dolog csak annyi alapján is, amit én láttam, nagyon jó dolog lehet beletanulni. Édesapám zenei hagyatékában lévő kottákat jó lenne rögzíteni elektronikusan, de ez olyan kilátástalanul nehéznek tűnik nekem laikusnak, hogy lehet, már nem fog az életembe beleférni.
+ A minap volt olyan, hogy egy magyar nyelvű amúgy (termékeny) Praetorius karácsonyi énekről semmi infót nem tudtam, így kellett találnom hozzá kottát. Én amúgy odáig megyek a fanatizmusban, hogy sokszor drága pénzen vásárlok is kottát a kottás videóimhoz.

* Jellemzően pdf-ben lévő kotta image-snapshottingja.
+ Ez amúgy algoritmizálható lenne (nyilván teoretice nézve csak, hiszen baromi erőforrás-igény lenne leprogramozni) zongorás videók esetében (95%-ban), hiszen a zongorás kottáknál négy soronként kell csinálni, míg zenekari partitúráknál (85%-ban) legkisebb egységenként kellene elvégezni.
+ De ez eleve nem egy időigényes folyamat, viszont nagyon örömteli a brute force azonali optimalizált felszabdalás lehetősége miatt.

* Photoshop-compressing: igazítás, ismétlés-kibontás, összehúzások, etc.
+ Ez bizony nehéz és sok, kezdve ott, hogy már a selecting/kijelőlés is nagyon macerás tud lenni, iteratív javítgatásokkal, ráadásul folyamatos zooming közben.
+ Ez is tudhat algoritmizálható lenni (95%), feltéve, ha nincs ismétlés,  hiszen a fölös üres területeket kell csökkenteni minél jobban (minél több tálallható információ érdekében).
+ Az ismétlések nagyon belassítanak, mert együttjárhatnak horribile dictu a kotta teljes átszabásával (hogy tele és arányos kottaképek legyenek négy sorokban).
+ A mennyiség 1-től, 800+ kottaképig terjed videónként (és eddig csináltam nagyságrendileg 600+ kottás videót).

* Photoshop-cleaning:
+ Messze ez a legnehezebb, legkomplexebb, legkevésbé algoritmizálható, legnagyobb időigényű.
+ A HD-felbontás miatt, a jellemzően mindig "koszos" kottákat tisztogatni kell, hogy csak az információt hordozó fekete maradjon a képeken. Legtöbbször ez a fázis veszi el a teljes munkaigény 40-60%-át. Ha ez kész van, onnantól van Hawaii, mert látszik a vége a kottás videónak.
+ Míg megfordítva, csomó félkész kottás videóm van, ami nem "élte túl" ezt a cleaning-fázist. Jellemző példa, a Vimeo-ra feltett Chopin zongora-összes, amiket évek óta csinálok, de egy videó, a legnehezebb zongora+zenekar, még mindig nincs fenn.

* Kottaillesztés:
+ A talán legörömtelibb és leghaladósabb része az egész folyamatnak: itt rendelődik össze a zene és kottakép, közel algoritmizálhatatlanul, teljesen manuálisan.
+ Ez egyszerre élvezet, például a tanulás miatt (zenét illetően).
+ No meg sikerélmény, hiszen műveletigénye kvázi lineáris, leszámítva az extrém nehéz eseteket, mint legutóbb volt Bartók Csodálatos mandarinja, ami úgy volt nagyon komplex, hogy a zene és a kotta is eltért egymástól kis és nagy dolgokban egyaránt.

* Video-rendering.
+ Ez szerencsére teljesen automatikus. Jellemzően ez is lineáris időigényű egy gyors gépen (30 perces videó, kb. 30 perc renderinget igényel /kicsit többet/)

* Videóleírás készítése.
+ Ez változó munkaigényű leginkább, de például minap Bartók Csodálatos mandarinjának teljes szöveg könyvét gépeltem be négy nyelven, feliratként. Ez nyilván nem párperces meló, nálam napokat vett igénybe.

* Feltöltés, +szubjektív FB-poszt:
+ Ez már csak hab a tortán, az elégedettség megélése.
+ Érdemes felfigyelni arra, hogy nincs semmilyen ellenőrzés a teljes folyamatban. Az egészet úgy konstruáltam meg, hogy ne legyen hibázásra lehetőség. Összesen 1-2-szer volt olyan, hogy törölnöm kellett videót a YT-ról, hibajavítás miatt (új feltöltéssel/publikálással). Ami hiba van a kottás videóimban, azok olyanok, amik meghaladták a képességeimet, nem "szánt szándékkal" kerültek bele.

Az üzleti intelligencia aprómunkáit nem fogom a fenti részletességgel leírni ebbe a rövid(?) posztba, értelemszerűen. Ezt mindenki képzeletére és tapasztalatára bízom, azt vélelmezem, kitalálhatóan. ;)

Nyilván a szükséges lépések, kulcsszavak nem-véletlenül teremtenek összehasolítási alapot. :)
+ nagy mennyiségek,
+ monotonitás,
+ algoritmizálhatósági kérdések,
+ szükségesen használandó szoftverek okossága, jósága, ár/értékaránya.
+ (agilis) tervezés és szervezés
+ fejlesztési hatékonyság
+ megszakíthatóság és folytathatóság
+ domináns angol nyelv
+ a keresés, tisztítás,
+ rossz input feljavítása, gazdagítása
+ kikristályosítás,
+ fázis-iterációk,
+ integráció,
+ kigenerálás és minősége,
+ információtálalás,
+ vizualizálás (sok és/vagy komplex információ befogadásának támogatására)
+ view-k  (live & kotta)
+ tesztelés-követelmények
+ adatbányászat/prediktálás (mi robban és mi sikkad el a közösségben)
+ szövegbányászat (strukturálás & osztályozás, információkeresés fókusszal
+ dokumentálás,
+ babysitting-fázis,
+ visszaigazolás, visszamérés.
etc.

És akkor jöjjön a poszt veleje is, hogy ne csak élvezkedés legyen a kottás videók készítésének leírása mentén. :DDDD

A rossz hír, hogy továbbra sem tudom, hogyan kell harcolni az IT-s kiégés ellen, csak annyit tudok, amit már írtam is itt a blogon, hogy személyfüggő specifikumai vannak a dolognak. Biztos van akit pihentet egy jó FIFÁ-zás (és fikázás), de ennél csak egy dolog biztosabb, hogy engem ez nemhogy nem pihentetett, de még csak kísértésbe sem ejt pihenésre.

Itt alább mindössze arra vállalkozom, hogy két összehasonlítható komplex IT-s (kívülről nézve kiégetően ható) folyamat specifikumainak összevetéséből próbálok valamit kiizzadni, a kottás videózás szemszögéből:

* Jó a domain. Alapvető különbség van egy szívvel-lélekkel felvállalt kottás videó domain és mondjuk egy direct marketing kampány spam-kimenetének programozása között.

* Van értelme, ráadásul nem a perceknek készül. Élvezet úgy is, hogy a szerzői jog egy pillanat alatt komplett életművet nyírhat ki.
Már mennyire rossz, ha
+ már rögtön egy projekt elején lehet tudni, hogy egy megrendelői másik csapat ellene dolgozik a projektünknek (kinyírására törekedve), vagy
+ egy új technológia(alternatíva-hegyek) befigyelése minden addig erőfeszítést lenulláz/kikukáz,
+ vagy, hogy a megrendelő látszatot épít a jobb cégeladási körülmények érdekében, azaz nem a terméken van a fókusz, hanem "csak" a pénzen
etc

* Elégedettség megélése, folyamatszinten is, eredményszinten is

* Tervezhetőség primátusa a nehezen mederben tartható adhoc rögtönzésekkel szemben.

* Nincs olyanféle tanulási igény, ami aztán előreláthatóan egyre rövidebb időn belől kukázódik, a legelső koncepcióváltásnál. Amit tanulni/kísérletezni kell, abból tapasztalat lesz örök életre.

* Eredmény-aggregálhatóság: egy videó egy egységnyi élvezet, két videó két egységnyi additiv élvezet, overhead nélkül, hosszú távon. Nincs avulás, tönkremenés.

* Hatékonyság.  Komplett releváns zenetörténet kottával ellátása beleférhet egyetlen ember életébe (az enyémbe már sajnos nem, mert túl öreg vagyok). Mi más feladat-elvégzési hatékonyság tudja ezt felmutatni?!

* Szoftverek. Foobar, Goldvave, Photoshop, Sony Vegas, etc., kategóriájuk kiemelkedő szoftverei, amik lefedik az összes szükséges funkciót jó minőségben, kiváló ár-érték arányban. Elképesztő, hogy mennyire nem így van az üzleti intelligencia szoftvereknél.

* Minden beépíthető javaslat a célt erősíti koherensen, hosszú idő óta. Nincsenek káros kompromisszumok.

* A kreatív és nem-kreatív rész jó aránya. Értsd: nem öl meg mindent a nem-kreativitás aszimptotikusan 100%-ot közelítő aránya.

* Humán manualitás és gépi automatizmus jó aránya. Az egész folyamat tud haladós lenni.

* Saját tempóban tud készülni, nincs időnyomás.

* Megszakíthatóság.Bármikor megszakítható-folytatható gond nélkül egy-egy kottásításos projekt.

* Minőségigény tud képződni és fenntartódni/kiszolgálódni, hatékonysági szempontok mellett is.

* Sikerült/Volt idő a hibázás-elkerülés folyamatának megtervezésére, kikristályosítására. Nincs igény hosszadalmas teszt-iterációkra, mivel megbízható az elkészült produktum.

* Úgy brute force/agilis, hogy nincs agilis divergálásos minőségromlás a dologban, mivel eleve nincs szuboptimalitást eredményező igények. Ez utóbbiak nyilván nem száműzhetők,pláne nulla költség mellett, a commercial üzleti intelligenciában, de ettől még érdemel említést.

* Egyszereplős. Magam főnöke vagyok, minden döntés 100%-ban az enyém. (Ráadásul teljesen csendes környezetben és nem open office asztalnál).
+ Hiába a legjobb emberek és/vagy legjobb akaratuk a csapatmunkára, ha a csapatmunka jelentős "eleve elrendelt" kódolt overheadet tartalmaz.
+ Az üzleti intelligenciás fejlesztés ab ovo csapatmunkás, de ettől még mérlegelendő dolog a kontextusunkban.

* Kevésbé frusztráló az angol nyelv használata, ami így üde színfolt tud lenni
+ részint mert, azonos érdeklődésű/motiváltságú és jellemzően nem angol anyanyelvű emberek között zajlik (egyszerűbb angol).
+ részint mert jellemzően offline-aszinkron módban megy.
+ A mai fiatal üzleti intelligenciás generációnak már probléma nélkül megy bármilyen angol. Én úgy nem vagyok spíler benne, hogy 20 éve kezdtem, meló mellett, felnőtt fejjel, magyar nyelvi környezetben.

* Nulláról indul, nem más sokszor jellemzően gánymunkáját kell jobbra pofozni.

* Visszaigazoilás, visszamérés, a szimpla "túlélő", hogy ne mondjam "brute force agilis" üzemmódon túllépve. Üzleti intelligenciás munkás éveimben ez volt a legfájóbb hiányosság.Ami volt visszaigazolás, abból, ami jó volt, mert tanulni lehet belőle, az jellemzően negatív volt, abból meg, ami pozitív volt, az meg jellemzően kevéssé volt hihető, mert visszaméréses számok nem támasztották alá. Az én filozófiám szerint komoly üzleti intelligenciát visszamérés nélkül minimum "nehéz" csinálni, és akkor nagyon finoman és megengedően fogalmaztam.... ;)

Kottás videóknál egyértelműen lehetséges visszaigazolás, visszamérés.
+ Az én számomra legfontosabb visszaigazolás, hogy az általam megálmodott rendszer, működőképes, rossz (értsd elvsértő) kompromisszumok nélküli. Nyilván nem tetszhet mindenkinek, de itt fontosabb számomra, hogy én harmoniában legyek önmagammal (különben mazoizmus lenne az egész, pláne a sokszor nagy ellenszélben, meg értetlenségek közepette: másik oldalról nagy szerencsémre, van művész, aki támogat felvétellel (magyar is, külföldi is) vagy egyenesen kifejezetten kér kottásítást, publikálást).
+ Ami  meg a visszaméréses számokat illeti, fénykoromban 14 millás összmegtekintésem volt, havi félmillás növekménnyel (2015 nyarán történő botrány körül), YT-rangsorban 55.000-dikként, ami tekintve, hogy marginális rétegműfajnak, annak is peremvidékén ügyködök, azért nem rossz. De a mostanság meglévő 10.5 millás összmegtekintés is bőven bőségesnek  mondható (sőt túl sok is, a túlspilázott szerzői jogi terror miatt, de ennek kifejtése itt most offtopik, mivel túl nagy téma, túl sok összetevővel).
+ Én hiszek abban, hogy a legszebben és leggyorsabban/leghatékonyabban én csinálom ezeket a kottás videókat az egész világon, legtöbb felmerülő korlátot ledöntve, legtöbb energiákat mozgósítva.  

* Teljesen pénzmentes/free a kottás videókat készítőnek.
+ Azaz megélni nyilván nem lehet belőle (szemben az üzleti intelligenciával), miközben a zenészeket és kiadókat meg implicite támogathatja anyagilag, akár csak egy rádiós-típusú üzleti modell keretében.
+ Az, hogy a fentebbi értelemben jónak tudom magamat gondolni a kottásításban, az persze elsősorban ennek köszönhető, márminthogy pénzmentes a folyamat. Nyilván, ha releváns és vállalható  módon (értsd nemcsak technikai adottságként) pénz lenne csinálható belőle, akkor a Photoshop-guruk azonnal lemosnának a mezőnyben, az én koncepcióm mentén is.

PS1: Poén lenne százalékosítani, hogy a kottásításos projektsikerben (vagy megfordítva az üzleti intelligenciás húsdarálóban), melyik tényezőnek mekkora százalékban van szerepe. :) De ettől eltekintenék inkább. így is elég szomorú lett ez az egész poszt.

PS2: Egyébként az én konkluzióm az egész sztoriból az, hogy nem a mára egyre jobban elszaporodott részben ab ovo adottságként létező részben kikényszerített informatikai baromságok között kellene vékony jégen zsongolőrködve egyensúlyozni, mert mindez 100%-ban overhead, ami a fizető megrendelő üzleti ügyfelet teljesen jogosan nem érdekli. Sokkal fontosabbnak kellene lennie, mind a (a) funkcionalitásnak, mind (b) annak pénz-/haszontermelő ereje. Amitől valahogy egyre inkább távolodunk az idő haladtával, rossz diskurzusok mentén.

2016. december 24., szombat

"Úgy mentené meg a világot a tőzsdeguru, ahogy milliárdos lett"

Úgy mentené meg a világot a tőzsdeguru, ahogy milliárdos lett

Érdekes, gondolatvillantó cikk jelent meg az index.hu-n, a tárgybeli címmel, a nagy karácsonyi forgatagban. Az online újság FB-oldalára nem bírt kikerülni, számomra n+1-dszer érthetetlen módon. Kezdem megérteni, hogy Donald Trump hogyan tudott nyerni, a FB "támogatásával". ;)

Nem kívánnék így Karácsonykor mélyebb elemzésbe belemenni, így csak pár mondat:

* A cikk címe egyszerre bulvárhajhász, és megtévesztő. Ugyanis a cikk írójának (velünk együtt) fogalma sincs, hogy részleteiben milyen kockázatelemzéssel volt sikeres hosszabb távon, a svédhonba származott hazánkfia. Az ördög a (fontos) részletekben lakozik, ami részletek hiánya nem implikálják a cikk címét.

* Hősünk vélhetően egyedül tözsdézett, egy olyan spéci, tankönyvekben nem szereplő, így kívülről támadhatatlan módszerrel. Ezek mind-mind nagyon fontos, lényeget érintő feature-ök, a hatékonyság mellett.

* A megcélzott világkormány-szerűség 
(a) távolról sem tud ilyen blackbox lenni
(b) azonnal több aktoros lesz a játék, nyíltabb lapokkal
(c) ezerrel fogják támadni
(d) a rendszerrel szemben a szeparált támadók sikerrel fognak tudni támadni, tapasztalat szerint.
(e) ahogy az EU-nál is, itt is megjelenik a brutális, gúzsbakötő, ám megkerülést is magában hordozó túlszabályozottság, döntés-képtelenség.
Adalék: érdemes megnézni azt a művészi szintre emelt töketlenkedést, amit Európa a berlini mészáros kapcsán megejtett. Azt ne mondja nekem bárki is, hogy "algoritmikusan" oldódott meg az ügy.

* Az egész probléma, jól modellezhető, jóval egyszerűbb példával is: közös legelő.
(a) Látszik, hogy több szempont mentén sűlyozottan kéne optimalizálni, ami többféleképpen lehetséges.
(b) Ha nem is számolunk támadással, mert mondjuk nem kapzsi emberek akarnak nyerészkedni, akkor is végtelenül nehéznek látszik egy működő algoritmikus döntéshozatal. Viszont a történelem pont arról szól, hogy nagyon okos és nagyon kevéssé bölcs emberek hogyan hackelték/támadták meg a közösséget.
* Sajnos egyszerre kell figyelni a hatékony működőképességre és a védhetőségre.

* A hab a törtán: a klímaváltozást én lecserélném környezet-tudatosságra. ;) Maradjunk abban, hogy a beképzelt nyugati technokrata embernek fingja sincs, hogy működik a klíma ott fenn a légkörben, pláne hosszabb távon, nemhogy érdemben, konszenzussal, értelmesen befolyásolni tudná működését. Talán először pl.: a közoktatást legyenek szívesek rendbetenni itt a földön, e jóval kisebb probléma is meghaladja a jelenlegi emberiség szintjét. Vagy ahogy Bödöcs Tibi mondaná, "először egy normális hétköznapot kéne abszolválni, a nagyratörő ám értelmetlen álmodozás helyett".

PS: Tartok tőle (és ne legyen igazam), a kitűzött díj bátran lehetne a duplája, triplája is, ugyanis esély sincs az érdemi odaadásra.

2016. december 22., csütörtök

Hogyan hat a zene az agyunkra?

Hogyan hat a zene az agyunkra?

Jót röhögtem a fenti "Ma is tanultam valamit" indexes-cikken. Nem ígér semmit, de azt be is tartja.;) Nyilván érdekes és fontos a téma (lásd bulvár-centrikus klikkvadászat), és nyilván nem tudhat valós releváns hozzáadott értéket felmutatni. Bár így is kiemelkedik a mezőnyből, mert legalább egy elgondokoztató mondat van benne.

Van néhány dolog, amihez a klaszterező adatbányásznak alig-alig van esélye érdemben hozzászólnia. Ilyen lehet az például, hogy a zene és az ember kapcsolatát érdemben tudja magyarázni és leképezni. Ugyan a témábavágó cikk is nagy ökölszabályos célkitűzésekkel indul, de aztán muszáj ezt némiképpen revideálnia, ha őrizni akarja valamennyire  a komolyságát, vagy annak látszatát.

Ami erős állításokat én el tudok képzelni:

(1) A zene tud nagyon erős gyönyörforrás lenni ugyanakkor emberkínázásra is alkalmas. Azaz a hatást konkrétumaiban ugyan nem tudjuk analizálni, de erősségét - akár konszenzussal is - érzékelni igen. Emlékszünk Stefan Zweig kiváló Sakknovellájára? Na az kismiska ahhoz képest, ami fájdalmat zenével lehet okozni. Kis Grófós, vagy bármely X-faktoros kínzásra én például biztos azt is bevallanám, hogy tömeggyilkos vagyok, csak hagyják abba.

És esetemben ez a kínzás elkészült/publikált zenék úgy 99.9999%-ra igaz, hiszen az igen termékeny Mozartnak teljes (szólós) zongorazenéje elfér 8 CD-n. Ha a különféle előadásokat hozzávesszük is, akkor is egy eleve mikroszkópikusan kicsi szám maximum négyzetre/köbre emeléséről beszélünk. Mozart teljes többszázas nagyságrendű életműve, mindenféle habosítással, újdonság-tálalással, többféle interpretációval együtt is elfért 200 CD-n egy minapi kiadásban, ami még a hosszabb életű, uszkve kétszer nagyobb életművű Bachnak összkiadásait is túlszárnyalja!!

(2) Vannak analizálós/tanulós zenehallgatások, amikor ismerkedünk egy-egy művel. És van az (alkalomhoz illő és/vagy személyreszabott és/vagy funkciófüggő) élvezkedős hallgatás. A "legjobb", amit a ma embere el tud követni, ha a kettőt egyszerre teszi: háttérzeneként és/vagy gyors tekercselésben, horribile dictu kihagyásokkal, egyszer használatosan "feldolgoz" magában. Majd aztán ad absurdum ír egy értelmezhetetlen és használhatatlan kritikát, például a Stenkre vagy régen a Népszabadságba á lá Fáy Miklós, vagy akárhová (még akár pénzt is keresve). Idegondolható bátran Varnus Xavér nívótlan Jarre-kritikája is (nemcsak újságírókra igaz a dolog). A felszínesség tort ül a napjainkban, nehéz ezt nem észrevenni. Miért érzem azt, hogy nem véletlenül maradt ki ez a tanulós-élvezkedős megkülönböztetés az indexes cikkből? ;)

(3) Én azt sejtem a zene-ember klaszterezés tárgyalhatatlan. Analógia: a gyógyszerek különféleképpen hatnak az emberre (lásd személyreszabott medicinák). Pedig pár különféle gyógyszerre van szüksége az embernek (még az elfáradt betegeskedő nyugdíjasnak is), van akinek semmire. Mihez kezdjünk akkor a zenénél, ami
* időben változik, megújul
* változó hatást generál
* példátlan mennyiségben áll rendelkezésre (ipari tömegtermelés révén)
* brutálisan komplex, összetett minőséget közvetít.
* kvázi fogalmunk sincs arról hogyan működik, esztétikai szinten sem, nemhogy élettanilag.
* még evolúciós kontextusban sem tudjuk tárgyalni, hogyan miképpen jött az ember életébe.

(4) A non-verbális zene teljesen másképp működik a verbális irodalomhoz képest, már a megismerés szintjén is, nemhogy az évezkedés szintjén.
A zene
* "befogható" léptékű az egyén szempontjából, értve ezalatt, hogy esélyesen nem marad benne hiányérzet. Még az egyik legminőségibb zene-tanulásnak is kiváló - ;) - kottás videó készítése is emberi léptékű. A teljes releváns klaszikus zeneirodalomnak nemcsak végighallgatása, de még kottázása is bőven belefér egy emberéletbe. A történelmi klasszikus zenét léptékét tekintve meg hadd vehessem összemérhetőnek a mai modern zenével (ami kevés érték és kiterjedt szeméthegyekből gyúródik össze)
* erős hatékonysággal selejtezhető ab ovo szinten is. (Kis Grófó, Lakodalmas Lali vagy az X-faktor nálam azonnali kuka)
* közösségi véleményformálás, -kikristályosítás meglepően jó rugalmassággal, hatékonysággal működhet. Abszolút bijektív a leképezés: az én véleményemre is számíthat a velem rokonlélek, ahogy én is számíthatok más rokonlelkek véleményére.
* mindenkinek ugyanannyi idő-erőforrásba telik meghallgatni egy-egy zenét.
* többször is élvezhető.
Míg az irodalomnál:
* Nemhogy a releváns irodalom elolvasása nem fér bele az ember életébe, de még érdemi elolvasandó címlista sem állítható fel.
* Esély nincs többszöri elolvasásokra, ha valaki valóban érdemben "be akarja fogni" az irodalmat.
* Személyfüggő kinek mennyi idő például egy Marcel Proust "Az eltűnt idő nyomában"-ának végigolvasása.
* Nem könnyű sem az ab ovo selejtezés, sem a közösségi véleményformálás működése, a jóval erősebb torzító hatások, "átpolitizálások" miatt.

(5) Ha már szóba került a verbalitás: a zene alig-alig közelíthető a verbalitás oldaláról. Rosszul, torzan, gyarlón. Bőven érzékelhetők nyelvi és emberi korlátok a próbálkozásokban. Ékes idevágó példa egyébként maga a cikk is, a sok homályos és kevéssé hiteles és/vagy elfogadható állításával. ;)

Végül az "élvezkedés" kapcsán két perszonális megjegyzés:

* Rám a blues például kifejezetten idegesítő hatással van az életem 90%-ban. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennék nyitott például egy Robert Johnson recsegő-ropogón megszólaló népzenei gyökerű blues zenéjére vagy ne tartanám nagyon sokra Cyril Davies legendás blues szólólemezét.

* Az indexes cikk egy lényeges pontra rátapintott: a legnagyobb slágerek válthatják ki a legnagyobb "aggregált" eufóriát (nem tudjuk hogyan miképpen). Ezért izgat régóta és oly annyira a dal műfaja, vagy a minap a Dalfutár, ezért váltott ki bennem heves szóf*sást, amikor a minap egy hosszú blogposztot írtam a témában, kerülgetve, de alig-alig közeledve a forró kásához.